Érik Comas
Érik Comas (Romans-sur-Isère, 1963. szeptember 28. –) francia autóversenyző, az 1988-as francia Formula–3-as bajnokság, valamint az 1990-es nemzetközi Formula–3000-es sorozat győztese. Pályafutása1986-ban a francia Formula–Renault Turbo sorozat, majd 1987-ben a francia túraautó-bajnokság győztese volt. 1988-ban hazája Formula–3-as bajnokságának versenyein indult. Négy futamgyőzelmet szerzett, és végül nagy előnnyel nyerte meg a pontversenyt.[1] 1989-ben és 1990-ben a DAMS versenyzője volt a nemzetközi Formula–3000-es szériában. A 89-es szezonban Jean Alesi-vel küzdött a bajnoki címért. A végelszámolásnál egyenlő pontszámmal végeztek, és csak a futamgyőzelmek száma döntött Alesi javára; Érik kettő, Jean három versenyen volt első. A következő évben négy viadalon végzett az élen, és további kétszer lett második. Végül megnyerte a bajnoki címet Eric van de Poele és Eddie Irvine előtt. Formula–1A Formula–3000-es bajnoki cím megszerzése után otthagyta a sorozatot és a Formula–1-es világbajnokságon szereplő Ligier-istállóhoz szerződött. Az 1991-es és az 1992-es szezont e csapatnál töltötte. Ez időszak alatt a belga Thierry Boutsen volt a csapattársa. Debütáló versenyén, az Egyesült Államokban nem ért el a futamon való induláshoz szükséges időeredményt. Az év folyamán még további kétszer nem jutott túl a kvalifikáción. Pontot nem szerzett a szezonban, legjobb eredménye egy nyolcadik helyezés volt a kanadai nagydíjról. A következő idényben háromszor végzett pontszerző pozícióban. A francia nagydíjon ötödikként ért célba, ami a legelőkelőbb eredmény volt Formula–1-es pályafutása alatt. Az összetett értékelést tizenegyedikként zárta; két ponttal többet gyűjtött, mint Boutsen. Az 1992-es Belga Nagydíjon Comas súlyos balesetet szenvedett a Blanchimont kanyarban a szombati időmérőn. A pálya közepén, járó motorral, az eszméletlenül autójában ülő Comast Ayrton Senna mentette meg, aki megállította saját autóját, és rohant segíteni Comasnak. Látta, hogy üzemanyagot pumpál a sérült autó motorja, és bármelyik pillanatban felrobbanthatott volna tüzet okozva. A motort leállította, francia ellenfele beszorult lábát kiszabadította, és stabil helyzetben tartotta a fejét az orvosi segítség megérkezéséig. Comas Sennának tulajdonította, hogy megmentette az életét.[2] 1993-ban és 1994-ben a Larrousse csapatával vett részt a világbajnokság versenyein. Három alkalommal zárt pontszerzőként a két év alatt. A 94-es szezon utolsó versenyén már nem állhatott rajthoz. Helyette Jean-Denis Délétraz indult a csapat autójával. A svájci kedvezőbb szponzorációs háttere miatt[3] kapott lehetőséget Comas helyett. Formula–1 után1995 és 2006 között nyolc alkalommal állt rajthoz a Le Mans-i 24 órás versenyen, valamint több japán túraautó-sorozatban is szerepelt ez idő alatt. Japánban több bajnoki címet is nyert. A 2005-ös Le Mans-i futamon másodikként zárt két váltótársával, Emmanuel Collardal és Jean-Christophe Boullional. EredményeiTeljes eredménylistája a nemzetközi Formula–3000-es sorozatban
(Táblázat értelmezése)
Teljes Formula–1-es eredménylistája
(Táblázat értelmezése)
Le Mans-i 24 órás autóverseny
Források
További információkA Wikimédia Commons tartalmaz Érik Comas témájú médiaállományokat.
|