Óléc

	Óléc (Стари Лец / Stari Lec)
	A görögkeleti templom
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Dél-bánsági
Község	Zichyfalva
Rang	falu
Irányítószám	26371
Körzethívószám	+381 13
	Népesség
Teljes népesség	963 fő (2011) +/-
Népsűrűség	23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	47 m
Terület	48,4 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 17′ 01″, k. h. 20° 57′ 47″45.283600°N 20.963100°EKoordináták: é. sz. 45° 17′ 01″, k. h. 20° 57′ 47″45.283600°N 20.963100°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Óléc témájú médiaállományokat.

Óléc (szerbül Стари Лец / Stari Lec, németül Alt Letz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Zichyfalva községben.

Fekvése

Zichyfalvától északnyugatra, Kanak, Szécsenfalva és Istvánvölgy közt fekvő település.

Története

A falut még 1830-ban Barách Lajos telepítette, akiről a Barácháza nevet kapta. A település nevét 1889-ben változtatta Óléczre, mikor Dániel Pál megvette.

A település földesurai a Barách és a Dániel családok voltak, a Dániel család még az 1900-as évek elején is az egyik legnagyobb birtokos volt itt.

Ólécz önálló pusztát 1907-ben csatolták a településhez, amelynek 1835. óta nagyobb része a Botka családé, a másik része 1889. óta a Jagodics családé volt.

A településen levő kastélyok közül az egyiket id. Dániel Pál 1890-ben, a másikat a falun kívül Botka Béla 1904-ben építtette; a harmadik Dániel János kastélya 1894-ben épült és most báró Csávossy Béláé. A negyediket szintén a falun kívül van, ez is Dániel-féle kastély volt.

1910-ben 1146 lakosából 447 magyar, 360 német, 138 szerb volt. Ebből 873 római katolikus, 82 evangélikus, 168 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Bánlaki járásához tartozott.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások
1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
1446	1463	1406	1236	1341	1031	1094^[2]	963^[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	791	72,30
Magyarok	156	14,25
Horvátok	20	1,82
Macedónok	20	1,82
Szlovákok	9	0,82
Bolgárok	9	0,82
Románok	8	0,73
Jugoszlávok	8	0,73
Muzulmánok	6	0,54
Ruszinok	5	0,45
Németek	5	0,45
Cigányok	3	0,27
Albánok	3	0,27
Szlovének	1	0,09
Oroszok	1	0,09
Egyéb/Ismeretlen^[3]

Jegyzetek

↑ ^a ^b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források

Borovszky Samu: Torontál vármegye

Vajdaság-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[népesség/Óléc-1] 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)

[stats9-2] Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9

[stats1-3] Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9

[1]

[2]

[3]