Šušnjari (Bresztovác)

	Šušnjari
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Pozsega-Szlavónia
Község	Bresztovác
Jogállás	falu
Irányítószám	34320
Körzethívószám	(+385) 33
	Népesség
Teljes népesség	1 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	380 m
Terület	27,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 28′ 41″, k. h. 17° 32′ 20″45.478000°N 17.539000°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 41″, k. h. 17° 32′ 20″45.478000°N 17.539000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Šušnjari témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Šušnjari (egyértelműsítő lap).

Šušnjari (1910 és 1981 között Šušnjari Kamenski) falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.

Fekvése

Pozsegától légvonalban 19, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 24 km-re északra, Szlavónia középső részén, a Papuk-hegység területén, a Szalatnokot Pozsegával összekötő 69-es számú főúttól keletre fekszik.

Története

A település a török kiűzése után, a 18. század első felében keletkezett Likából érkezett pravoszláv vlachok betelepülésével. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Susnjari” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sussnyari” néven szerepel.^[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Susnjari” néven összesen 17 házzal, 126 ortodox vallású lakossal találjuk.^[3] 1857-ben 103, 1910-ben 171 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint teljes lakossága szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pakráci járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1942-ben és 1943-ban súlyos harcok zajlottak itt. 1943. április 16-án itt dúlt a háború egyik legvéresebb horvátországi csatája a 12. számú szlavóniai partizánegység, valamint az usztasa és horvát katonai egységek között. Az öt órás harcban a partizánok súlyos vereséget mértek az usztasa erőkre, melyben 185 ellenséges katonát öltek meg és 583-at fogságba ejtettek. A partizánok vesztesége mindössze 2 halott és 7 sebesült volt. Nagy volt hadizsákmány is, a maradék horvát erők Pakrác és Pozsega irányába menekültek. Végül az egész vidék a partizánok ellenőrzése alá került. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakosságának száma folyamatosan csökkent. 1991-ben már nem volt állandó lakossága.

Lakossága

Lakosság változása^[4]^[5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
103	109	105	125	137	171	153	187	19	46	27	8	4	0	0	0

Nevezetességei

A šušnjari csatában aratott partizán győzelem emlékére 1968-ban a falu határában emlékművet avattak. A nagyméretű mozaik Edo Murčić horvát festőművész alkotása a délszláv háborúban súlyos károkat szenvedett és máig felújításra vár.

Jegyzetek

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[Lipszky-2] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 615. o.

[3] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.

[4] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[5] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]