A–4 Skyhawk

A–4 Skyhawk
Az Amerikai Tengerészgyalogság VMA–214 'Blacksheep' századának A–4M Skyhawk repülőgépei kötelékben
Funkció	Könnyű harcászati vadászbombázó repülőgép
Gyártó	McDonell Douglas
Tervező	Ed Heinemann
Gyártási darabszám	2960 db
Ár	860 000  USD a gyártás elején
Fő üzemeltetők	Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága Izraeli Légierő Argentin Légierő Brazil Légierő Kuvaiti Légierő Szingapúri Légierő Új-Zélandi Királyi Légierő Indonéz Légierő Maláj Királyi Légierő
Személyzet	1 fő
Első felszállás	1954. június 22.
Szolgálatba állítás	1956. október.
Méretek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hossz	12,22 m
Fesztáv	8,38 m
Magasság	4,57 m
Szárnyfelület	24,15 m²
Tömegadatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Szerkezeti tömeg	4750 kg
Max. felszállótömeg	11 136 kg
Hajtómű
Hajtómű	1 db Pratt & Whitney J52-P8A gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő	41 kN
Repülési jellemzők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Max. sebesség	1077 km/h tengerszinten
Hatótávolság	3220 km
Legnagyobb repülési magasság	12 880 m
Emelkedőképesség	43 m/s
Szárny felületi terhelése	344,4 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány	0,51
Fegyverzet
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Beépített fegyverzet	2 db Colt Mk 12 gépágyú, egyenként 200 db lőszerrel
Háromnézeti rajz
Az A–4M Skyhawk háromnézeti rajza
A Wikimédia Commons tartalmaz A–4 Skyhawk témájú médiaállományokat.

Az A–4 Skyhawk könnyű támadó repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban terveztek és gyártottak, az Amerikai Haditengerészet igényei alapján.

Az egyszerű, jó manőverezőképességű repülőgépet több országba exportálták. A hidegháború időszakának szinte összes színterén fontos szerepet játszott: részt vett a vietnámi háborúban, a jom kippuri háborúban az Izraeli Légierő, a Falkland-szigeteki háborúban az Argentin Légierő, valamint az öbölháborúban a Kuvaiti Légierő állományában. Napjainkban is több országban szolgálatban áll. Az Amerikai Haditengerészetnél az A–7 Corsair II, a Tengerészgyalogságnál az AV–8 Harrier váltotta föl.

Prototípusok

• XA4D–1: Prototípus
• YA4D–1 (YA–4A, később A–4A): repülési tesztekhez gyártott gépek és elősorozatok.

A–4A

• A4D–1 (A–4A): első típusváltozat, összesen 166 darab épült.

A–4B

• A4D–2 (A–4B): erősebb szerkezetű változat, melybe már beépített légiutántöltő csonk is fel lett szerelve. Továbbfejlesztett navigációs és repülésvezérlő rendszerek, az AGM–12 Bullpup rakéta integrálva lett a fegyverrendszerébe. Összesen 542 darab épült.
• A–4P: újragyártott A–4B-k az Argentin Légierő részére, melyet az argentinok A–4B-nek neveznek.
• A–4Q: újragyártott A–4B-k, melyeket az Argentin Haditengerészet vett meg.
• A–4S: 50 darab A–4B újragyártva a Szingapúri Légierőnek.
• TA–4S: 7 darab oktatóváltozat Szingapúrnak. Eltér a többi, hagyományos műszerekkel felszerelt TA–4-től, mivel ezek törzse 71,12 cm-rel (28 hüvelyk) hosszabb, melybe a két kabin önálló, egymástól független, az oktató a növendék mögött-felett foglal helyet az SR–71B-hez és a MiG–25PU/RU-hoz hasonlóan.
• TA–4S–1: 8 darab átépített oktatóváltozat Szingapúrnak. Típusjelölése a korábbi hétgépes sorozat megkülönböztetéséhez kellett.
• A4D–3: fejlesztett avionikával felszerelt B, de sohasem építették meg.

Brazília 1998-ban vásárolt haditengerészete számára 23 A–4KU repülőgépet Kuvaittól 70 millió  USD-ért, melyek egyetlen repülőgép-hordozóján, a NAe São Paulón szolgálnak, ezek közül 12-t 2009-ben korszerűsítenek.^[1]

A hatnapos háború után több, mint 200 gépet vásárolt, ebből a jom kippuri háborúban 53 gép veszett oda. Az utolsó 22, kiképzésre használt gép kivonását 2008 decemberében határozták el.^[2] A gépeket fokozatosan, néhány év alatt tervezik kivonni, helyüket a tervezett új kiképzőgépek helyett F–16-osok veszik át.^[3]

A Kuvaiti Légierő 36 darab A–4KU-t rendelt az 1970-es években az USA-tól. Ebből 29 darab maradt az iraki inváziót megelőzően. Az 1990. augusztus 2-ai támadás alatt a gépek némelyike teljesített harci bevetéseket az iraki inváziós erők ellen, autópályáikat szükségrepülőtérként használva. Az ország területének lerohanása előtt azonban a 29 gépből 24 darabot (az üzemképeseket) sikerült áttelepíteni a szomszéd Szaúd-Arábiába. Az átmenekített gépek az F.1-eseikkel együtt Szabad Kuvaiti Légierő néven tevékenykedett tovább az ország visszafoglalása utánig, a koalíciós erők kötelékében. Az öbölháborúban természetesen bevetésre kerültek, összesen 1361 bevetést teljesítettek a „Sivatagi vihar” idején. A konfliktust végül 23 darab gép vészelte át, ugyanis egy gépet elvesztettek a felszabadító harcok során. A gépeket később Brazília haditengerészete vette meg 70 millió USD értékben, a gépekből 12-t korszerűsítenek, a NAe São Paulo repülőgép-hordozón teljesítenek szolgálatot.

Bővebben: Vietnámi háború

Bővebben: Jom kippuri háború

Bővebben: Falkland-szigeteki háború

Bővebben: Öbölháború

• A-4 Skyhawk A FAS.org típusismertetője
• McDonnell Douglas A-4 Skyhawk Attack Bomber – www.aerospaceweb.org
• Skyhawk Association
• A-4 Skyhawk – A Harcirepülők.hu oldalon

Ez a hadtudományi vagy haditechnikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!