|
Börzsönyi-peremhegység
A Börzsönyi-peremhegység a Börzsöny egyik földrajzi kistája Pest és Nógrád vármegye területén. Területe 382 km².[1] Földtan és domborzatA kistáj a Börzsöny ősvulkánjának oldallejtőit foglalja magába, amelyek gyűrűszerűen helyezkednek el a Központi-Börzsöny körül. A tengerszint feletti magasság 122 (Kismarostól északra) és 661 m (Kámor-hegy) között változik. A felszín több mint 2/3-át vulkáni anyagok fedik, főként andezittufa és agglomerátum. A fennmaradó részen lösszel vagy agyaggal borírott lajtamészkő (északnyugaton és délen), ill. középső miocén slír (északkeleten és délen) osztozik. A kistájon belül jól elkülöníthetők a magas-börzsönyi rétegvulkán peremén kialakult egyedi sztratovulkánok. A vulkáni működést követő hidrotermális tevékenység során történt ércesedésnek köszönhetően Nagybörzsöny a középkorban fontos bányaváros volt.  A vízfolyáshálózat a hegység magasabb részein sűrűbb, a peremek felé gyérebb. Legjelentősebb vizei a Malomvölgyi-patak, a Török-patak és a Kemence-patak. Számos forrása közül a kemencei Kenyeres-forrás, valamint a perőcsényi Alsótól-forrás emelkedik ki időszakosan magas vízhozammal.[1] ÉghajlatA kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten nedves. Az évi napsütéses órák száma 1900 körüli, az éves középhőmérséklet 8–10 °C körül alakul. A csapadék évente 600–750 mm. A hótakaró a legmagasabb részeken általában 60–70, a peremeken 40 napig marad meg, átlagos maximális vastagsága rendre 30–40, illetve 20 cm.[1] Talaj és növényzetA kistáj jellemző talajai az agyagbemosódásos barna erdőtalajok (82%) és az Ipoly völgyét kísérő dombsorokon a barnaföldek (17%). A déli vidékeken főként melegkedvelő növénytársulások jellemzők, míg északon bükkösök, gyertyános-tölgyesek, a völgyekben égerligetek a meghatározók.[1]
NépességA kistáj területén öt település található: Bernecebaráti, Kemence, Perőcsény, Nagybörzsöny és Zebegény.[1] JegyzetekForrások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
