Bünde

	Bünde
; Bünde címere	; Bünde zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Herford
Polgármester	Susanne Rutenkröger
Irányítószám	32257
Körzethívószám	05223
Rendszám	HF
Testvérvárosok	Lista Leisnig; Jakobstad;
	Népesség
Teljes népesség	45 891 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	773,88 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	75 m
Terület	59,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 52° 12′, k. h. 8° 36′52.200000°N 8.600000°EKoordináták: é. sz. 52° 12′, k. h. 8° 36′52.200000°N 8.600000°E
	Bünde Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Bünde weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bünde témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Bünde település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 45 891 fő (2023. december 31.).^[1] Bünde Hüllhorst, Kirchlengern, Hiddenhausen, Enger, Spenge, Rödinghausen és Melle községekkel határos.

Fekvése

Osnabrücktől keletre fekvő település.

Története

Nevét 853-ban egy oklevélben említették először "Buginithi" néven, így Bünde Ravensberger egyik legrégebbi településének számít. 1152-ben egy dokumentum említette urait, Blankena nevű nemes urakat, akik a terület feletti szuverenitást gyakorolták. Kastélyuk, Castrum Blankena, Bünde-Mitte-től nyugatra feküdt. 1280 után a nemesi család neve már nem szerepelt az oklevelekben.

A jelenlegi város területe 1530-ban Ravensberg megyéhez, 1614-ben pedig Ravensberg megyéhez Brandenburg-Poroszországhoz tartozott. 1719-ben kapott városi jogokat. 1807-1810 között a francia királyság, Vesztfália része volt, 1811-1813 között (hivatalosan, 1815-ig) még a Franciaország részét képezte. 1816-tól 1832-ig - ismét a porosz-frets megyei székhelyévé vált.

Bünde város elsősorban dohányiparáról volt nevezetes. A városban és környékén mintegy 40 szivargyár található. A gyárak évi termelésével mintegy százezer km utat lehetne kirakni. Épp ezért nem nevezhető véletlennek, hogy még 1936-ban itt rendezték be az ország egyetlen és egyedülálló Dohány- és szivarka múzeumát. A múzeumban ismerkedhetünk meg a híres bündei dohányipar történetével, ritka pipagyüjteményével, köztük egykori nemes urak különféle pipáival, valamint a dohányzás különböző tartozékainak (hamutartók, öngyújtók, dohányzacskók, szelencék stb.) nagy választékával. A múzeum sztárja a bündei óriásszivar, mely több mint másfél méter hosszú és 68 cm átmérőjű és mintegy 9 kg súlyú.