Baška Voda

	Baška Voda
	Baška Voda látképe
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Baška Voda
Jogállás	falu
Polgármester	Josko Roščić
Irányítószám	21320
Körzethívószám	(+385) 21
	Népesség
Teljes népesség	2590 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	25 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 43° 21′ 27″, k. h. 16° 56′ 57″43.357389°N 16.949072°EKoordináták: é. sz. 43° 21′ 27″, k. h. 16° 56′ 57″43.357389°N 16.949072°E
	Baška Voda weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Baška Voda témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Baška Voda falu és község Horvátországban, Split-Dalmácia megyében.

Fekvése

Splittől légvonalban 44, közúton 54 km-re délkeletre, Makarskától 10 km-re északnyugatra, Közép-Dalmáciában a Biokovo-hegység alatt a tengerparton, a Makarskai riviéra nyugati részén található. Közigazgatásilag Bast, Bratuš, Krvavica és Promajna települések tartoznak hozzá.

Története

Baška Voda területe már a történelem előtti időben is lakott volt. A korai emberi letelepedés fő tényezője az itteni ivóvízforrás volt. Az i. e. 4. évezredben a forrás és az azt övező legelők köré bronzkori pásztornépek telepedtek le, akik gyakran összetűztek egymással a kiváló adottságokkal rendelkező hely birtoklásáért. Ennek védelmére idővel a közeli Gradina nevű magaslaton a mai település központjában erődített település jött létre, melyet szárazon rakott követből épített erődfal vett körül. Az első ismert itt élt nép az illírek egyik törzse a dalmaták voltak, akik a magaslatokon épített, jól védhető erődített településeikben laktak. Innen könnyen ellenőrizni tudták a környező vidéket. Többségük állattartással foglalkozott, kisebb részük pedig földművelésből élt. A rómaiak az i. e. 3. században érkeztek ide először, de csak hosszú ideig tartó harcok után hódították meg ezt a vidéket. Az illírek elleni 9-ben aratott végső győzelem után Dalmáciára békésebb idők következtek, mely időszak 378-ig a népvándorlásig tartott. A római korban a mai Baška Voda helyén Aronia nevű település állt, melynek létét a régészeti leleteken kívül az ebben a korban készített térkép a „Tabula Peutingeriana” is megerősíti. A késő ókorban a 4. és a 7. század között barbár népek telepedtek itt meg, akik a Gradinán talált falakat tovább erősítették, hogy támadás esetén ide húzódhassanak vissza, illetve innen ellenőrizhessék a Braći-csatorna bejáratát. Az 5. és 6. században a Gradinán felhúzott falak maradványai még ma is láthatók. Az itt folyt élénk kereskedelmi tevékenységről pedig a megtalált amforák és más cseréptöredékek tanúskodnak, melyek Észak-Afrikából, a Földközi-tenger keleti medencéjéből és a Fekete-tenger vidékéről származnak. A Gradina közelében jelentős számú ókori sír is előkerült, mellékleteik között mécsesekkel, nyakláncokkal, üvegtárgyakkal, Euterpét és Kupidót ábrázoló szobrocskákkal. A sírfeliratok között a latinon kívül illír nevek is találhatók. Ez arra enged következtetni, hogy a rómaiak mellett az ősi illír lakosság leszármazottai is szép számmal éltek itt. A régészeti leletek alapján római település tágabb környezetében számos villagazdaság is működött.

A mai horvátok ősei a 7. században az avar hódítás után érkeztek ide és 925-ben megalapították királyságukat. A szláv letelepedés egyúttal az ókori Aronia végét is jelentette, mivel a következő mintegy ezer évben semmilyen városi életnek nincs nyoma ezen a vidéken. A pásztorok csak a itatni jártak a tengerhez közeli forráshoz, mely körül a középkorban valószínűleg csak pásztorkunyhók álltak. Időközben 1476 körül a környék török uralom alá került és csak a közeli Zadvarje (Duare) várának felszabadításával együtt 1684. április 21-én szabadult fel végleg a több mint kétszáz éves török uralom alól, majd a Velencei Köztársaság része lett. A török veszély végével a környező települések újra benépesültek és a mai Baška Voda lakóinak ősei is ekkor telepedtek itt le. A település neve 1688-ban Coranelli földrajzi térképén „Basca” alakban tűnik fel először. Az első középület a Szent Lőrinc templom 1750 körül épül fel az ókori épületek alapjain. A lakosság a földművelésen és állattartáson kívül halászattal, tengerészettel is foglalkozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A település első iskolája 1845-ben nyitotta meg kapuit. 1889-ben felépült a neoromán stílusú Szent Miklós templom, 1900-ban pedig megnyílt a helyi postahivatal. A kikötő kiépítésével 1912-ben Baška Voda a környék egyik legjelentősebb kikötőjévé vált. Rajta keresztül zajlott a kereskedelem a közeli szigetek és a Zabiokovlja települései között. A településnek 1857-ben 459, 1910-ben 783 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Az 1930-as években a Sikavica testvérek felépítették a település első szállodáját, mely az 1936-os londoni világkiállításon kényelme, nagyszerű konyhája és jó bora miatt aranyérmet nyert. A helyi szépítő egyesületet 1933-ban alapították, az Adria-parti főút kiépítése után pedig megindult a turizmus fejlődése is. A település a háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. Baška Voda 1993-ban lett önálló község, addig Makarska községhez tartozott. Az utóbbi húsz évben Baška Voda Közép-Dalmácia egyik legnépszerűbb turisztikai központjává fejlődött. A 21. század elején elnyerte a legnívósabb horvát turisztikai elismerést a Kék virág díj arany fokozatát. 2011-ben a településnek 1978 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása^[2]^[3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
459	930	506	605	720	783	1.548	871	850	837	821	1.238	1.388	1.609	2.045	1.978

Nevezetességei

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma^[4] 1889-ben épült neoromán stílusban. 1903-ban fából épített kórust kapott, melyet 1971-ben betonra cseréltek. A templomot 1927-ben renoválták és akkor festette a mennyezetére Szent Miklós alakját F. Andreis festőművész. Három, kőből és márványból épített oltára van a Nagyboldogasszony, a Kisboldogasszony és Szent Miklós tiszteletére szentelve, melyeket a spliti Ante Frank kőfaragó művész készített 1936 és 1939 között. Szűz Mária és Szent Miklós szobrait 1890-ben, illetve 1889-ben Tirolból vásárolta a plébánia. 1969-ben a templomot kulturális emlékké nyilvánították. Értékes színes üvegablakait 1987-ben készítette Josip Botteri Dini, a keresztút képeit 1988-ban Josip Bifel festette. A harangtorony 1991-ben Ante Rožić tervei szerint épült. A plébániaházban értékes néprajzi és szakrális gyűjtemény tekinthető meg.
Szent Lőrinc tiszteletére szentelt temploma^[5] a régi temetőben áll. 1750-ben építette az akkor még új település lakossága. A szent képét és a barokk antependiumot a helyi Jure Jurišić Akčić adományozta a templomnak 1766-ban.
A szakrális épületek közül még megemlítendő az 1860-ban épített Szeplőtelen fogantatás kápolna és a rogaći településrész 1917-ben épített Tisztítótűzben szenvedő lelkek kápolnája.
A településen két jelentősebb múzeum is található. A régészeti múzeum a községháza épületében, a malakológiai gyűjtemény pedig a Jurišić Akčić család házában került elhelyezésre.
A kikötő bejáratánál áll Szent Miklós püspök bronzszobra Mladen Mikulin alkotása 1999-ből.
A II. világháborúban elesettek emlékműve 1980-ban, a baška poljai II. világháborús tengerészemlékmű 1984-ben készült. A putinai Horvát vitorlásemlékmű Marko Gugić alkotása 2005-ben készült.

Gazdaság

A lakosság fő megélhetési forrása a turizmus. A településen számos szálloda, magánpanzió, kemping és apartman található. A turistaszezonban Baška Voda a Makarskai riviéra legnépesebb települése.

Oktatás

A település alapiskolája a "Bariša Granić Meštar" alapiskola mintegy háromszáz tanulót számlál..

Kultúra

A Big band Baška Voda ifjúsági zenekart 1998-ban alapították Općinska glazba Baška Voda néven fiatal amatőr zenészekből. Azóta a zenekarnak már több mint száz tagja volt. 2005-ben a településen megnyílt az önálló területi zeneiskola, mely nagyban hozzájárul a zenekar színvonalának emeléséhez. A zenekar 2008-ban Big bandként működött tovább szórakoztató és jazz zenét játszva. A zenekarnak ma mintegy harminc aktív tagja van. A megyében történő fellépéseiken kívül több rangos hazai és külföldi fesztiválon is szerepelnek.