Bartis Ferenc

Bartis Ferenc
Csomafáy Ferenc felvétele
Élete
Született	1936. július 4. Gyergyószárhegy
Elhunyt	2006. június 9. (69 évesen) Budapest
Gyermekei	Bartis Attila
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)	vers

Bartis Ferenc írói neve Karda (Gyergyószárhegy, Erdély, 1936. július 4. – Budapest, 2006. június 9.) magyar író, költő, Bartis Attila író apja.

Középiskolát Gyergyószentmiklóson és líceumi esti tagozaton Marosvásárhelyen végzett, egyetemi tanulmányait a Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem szakán kezdte 1956-ban, de 1957-ben letartóztatták és bebörtönözték, 1964-ben szabadult.^[1] Ezen kényszerű megszakítás után 1968-ban szerzett tanári képesítést a marosvásárhelyi Pedagógiai Intézetben a magyar-román-francia szakon. Közben fizikai munkásként dolgozott építőtelepeken, gyárakban és a mezőgazdaságban.

Versei, karcolatai, népművelő írásai és fordításai 1953-tól jelentek meg. Szerkesztői pályáját a Falvak Dolgozó Népénél kezdte, majd a Hargitánál dolgozott. 1968-ban szerepelt a Megtalált világ című irodalmi antológiában. 1970-től az Új Élet riportere és a Művelődés munkatársa volt. 1984-ben áttelepült Magyarországra a politikai zaklatások miatt. 1984–85-ben a Média Kft. szerkesztője volt, majd a Képes 7 kulturális rovatát vezette. Az Antikva Könyvkiadót igazgatta, majd a Magyarok (1988–89) és A Céh (1990) című folyóiratok alapító főszerkesztője. Az Összmagyar Testület elnöke volt.

Budapesten érte a halál, de kívánságához híven szülőfalujában, Gyergyószárhegyen helyezték örök nyugalomra.

• Konok szeretet (versek, Katona Szabó István előszavával, Forrás 1972)
• Felsült próbatevő (színpadi karikatúra, Marosvásárhely, 1972)
• Kegyetlen szépség (versek, Kolozsvár, 1975)
• Ha éjfélkor virrad (színdarab, 1979)
• Kövek és fűszálak (gyermektörténetek, 1980)
• Rácsok között Romániában (emlékirat, 1988)
• Életre hívó halotti beszéd (versek, 1989)
• Útra való étkezőknek (versek, 1989)
• Szelíd sárkányok (levelek, 1993)
• Ellopták a világ lelkét avagy Pokoljárás a mennyországban (versek, 1998)
• Rovások az idő mestergerendáján (versek, 1998)
• Fekete tűzijáték (versek, 2003)
• A kényszerhelyzet művészete és a művészet kényszerhelyzete (tanulmány, 1994)
• Az összmagyar eszme : megmaradásunk módszertana (tanulmányok, 2005)
• Arccal a falnak. Kínvallatók alvilága; Masszi, Bp., 2005
• Üzenet Baranyi Ferencnek és Péter Lászlónak, de nemcsak nekik; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2005
• És mégis élünk. Válogatott költemények; sajtó alá rend. Maróti István; Trikolor, Bp., 2006 (Örökségünk)
• Hányan kellene lennünk? Mekkora nemzet lehetnénk?; Összmagyar Testület–A CÉH, Bp., 2006
• Csakazértis. Maróti István beszélget Bartis Ferenc íróval; Eötvös József, Bp., 2009

• Mózes Attila: Paradoxonok útvesztőin. Utunk, 1976/15.
• Zsigmond Attila: Nyílt levél Bartis Ferenchez. Romániai Magyar Szó, 1990. augusztus 7.
• Bartis Ferenc: Nyílt válasz Zsigmond Attilának. Romániai Magyar Szó, 1990. október 18.

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.  
• Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 154. o. ISBN 963-05-6805-5  

• Erdélyi és csángó költészet Archiválva 2012. március 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Örökre hazatért Bartis Ferenc