Belső égésű motor

A belső égésű motor egy olyan volumetrikus működésű hőerőgép, amelynél egy megfelelően megválasztott periodikus termodinamikai munkafolyamat során a tüzelőanyag a hengerben elég és a munkaközeg hője mechanikai munkává alakul. A többi hőerőgépet ezzel szemben külső égésű motornak kellene nevezni, azonban ez a kifejezés nem terjedt el, ezeknél az égéstermékek egy másik közegnek adják át energiájukat (víznek gőzt fejlesztve, amely mozgásba hozza a gőzturbinát, vagy egy gáznak a Stirling-motor esetében).

Attól függően, hogy a teljes munkaciklus hány ütemben valósul meg (egy ütem a dugattyúnak az alsó holtponttól a felső holtpontig vagy ellenkező irányban megtett útja):

• Négyütemű motor
• Kétütemű motor

A tüzelőanyag adagolása és elégése szempontjából:

• Otto-motor
• Dízelmotor
• Izzófejes motor
• Gáz tüzelőanyagú motor

A volumetrikus működés fajtája szerint:

• Dugattyús motor
• Forgódugattyús motor (Wankel-motor)

• BME Gépjárművek tanszék oktatási segédletei
• Dr. Fülöp Zoltán: Belsőégésű motorok, Tankönyvkiadó, Budapest 1990, ISBN 963-18-2336-9
• Pattantyús Á. Géza: A gépek üzemtana. 14. lényegesen átdolgozott és bővített kiadás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-10-4808-X

A Wikimédia Commons tartalmaz Belső égésű motor témájú médiaállományokat.

• Motor
• Motorvezérlő egység
• Hőerőgépek

Ez a technikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!