Berlini tévétorony
A Berlini tévétorony (németül: Berliner Fernsehturm) Berlin egyik fő látványossága, Németország legmagasabb, az Európai Unió harmadik legmagasabb szabadon álló épülete 368 méteres magasságával, amivel elkészültekor a világ negyedik legmagasabbja volt. Közvetlenül a város központjában található, az Alexanderplatz és a Rotes Rathaus között. 1965 és 1969 között épült az NDK kormányának megbízásából, jelenlegi tulajdonosa a Deutsche Telekom egyik leányvállalata, a Deutscher Funkturm. Számtalan rádió- és televízióadó rajta keresztül sugározza műsorát. Tagja a legmagasabb épületek világszövetségének. TörténeteKelet-Berlinben már az '50-es években tervezték a tévétorony megépítését, Müggelberge, vagy Treptow-Köpenick kerületben, a város délkeleti, magasabban fekvő részein. A Müggelbergben épülő tévétorony építését azonban le kellett állítani, mivel nagyban zavarta volna a schönefeldi repülőtér forgalmát. Így csak egy csonk maradt a helyszínen. Utána szóba került még a Friedrichshaini néppark is, de a projekt el sem kezdődött. 1964-ben Walter Ulbricht, az NSZEP központi bizottságának első titkára egy személyben úgy határozott, hogy a tévétoronynak az Alexanderplatz mellett, közvetlenül a belvárosban kell felépülnie. Építését Gerhard Kosel, a Német Építészeti Akadémia igazgatójának irányítása alatt, Hermann Henselmann, Jörg Streitparth, Fritz Dieter, Günter Franke és Werner Ahrend terve alapján kezdték meg, aminek egyik kimondott célja a terület átalakítása is volt. Ennek folyamán a Marienkirche és a Rotes Rathaus kivételével a többi történelmi épületet mind lebontották. ÉpítkezésA kivitelezés 1965. augusztus 4-én indult meg, ünnepélyes alapkőletétel nélkül. A költségeket eredetileg 33–35 millió keletnémet márkára becsülték,[1] de a főépítésvezetőt már 1965-ben leváltották, mert az összeg 200 millió márkára emelkedett. Ennek egyik oka az volt, hogy sok fontos anyagot importálni kellett: a külső burkolatot, valamint a fényszórókat Nyugat-Németországból, a felvonókat, a légkondicionálókat és az ablakokat Svédországból illetve Belgiumból. A pontos végösszeget soha nem hozták nyilvánosságra. A torony építésénél olyan technológiát alkalmaztak, hogy az acél állványzatok építése mindig éppen csak egy lépéssel előzte meg a torony betonozását. Ezt követően a földön összeszerelték a gömb acélvázát. Az állványzat tetejére telepítettek egy emelődarut, amely felhúzta a gömb acéldarabjait. A daru máig ott maradt, bár az emelőkarja be van hajtva. A később, a tetejére felállított antennát egyenként kb. 4 méter nagyságú szelvényekből állították össze. Az épülő antenna oldalára szintén szereltek egy kis darut, amely folyamatosan együtt emelkedett az építménnyel. A munka befejeztével ezt a darut eltávolították. Bő négy, megfeszített munkával töltött év után, 1969. október 3-ára készült el a torony, amikor is üzembe állították. Manapság is az egyik legismertebb berlini nevezetesség, évente nagyjából egymillió látogató keresi fel. Építésére hatással volt a Stuttgarti tévétorony, ami a világon elsőként épült vasbetonból. Vele együtt a teljes környéket átépítették: szökőkutakat, virágágyásokat telepítettek. A TV-torony funkcionális szerepén túl, szimbolikus jelentéssel is bírt: a szocializmus időszakában a keletnémet monumentális építészet és gigantikus beruházás utolérhetetlenségét is hirdette, az egyik legfőbb politikai jelkép volt.[1] A 2006-os labdarúgó vb-nA 2006-os labdarúgó-világbajnokság idejére a gömböt a tulajdonos T-Mobile egy fóliával takarta be, amin egy focilabda rajzolódott ki a cég hivatalos, magenta színével. A torony végig így volt látható a torna ideje alatt. A fólia eltávolítását a játékok végeztével, 2006 augusztusára tervezték, azonban elhalasztották, így egészen októberig lehetett látni a megmaradt darabokat. A 2007-es nagytakarítás után, ami az első volt 1989 óta, bejelentették, hogy a napsugárzás a hosszú évek során a felgyülemlett kosz egy részét beleégette a gömb felszínébe, amit letakarítani szinte lehetetlen.[2] A belső térA torony földszintjén tágas előcsarnok valamint ajándékárusok vannak. Innen több csigalépcső vezet fel az előcsarnok emeletére. Itt található a pénztár valamint a liftek. A gömbben a látogatók két emeletet járhatnak be: az egyik a kilátóemelet, a másik a Telecafé, ahová két felvonó szállítja az érdeklődőket. Itt, 207,5 méter magasan található a panoráma-étterem, amely félóránként fordul körbe, teljes rálátást biztosítva a városra. Műszaki adatok
A torony alapjánál egy épületkomplexum áll, ahol kiállítási és ajándéktárgyak, étterem, kávéház található. Az épület teteje csúcsos formájúra van tervezve, a belsejében egy tágas lépcsőházzal. A Rotes Rathaus és a TV-torony tengelyében áll a Rheinhold Begas által tervezett Neptun-kút. A gömb alatt, a betontestben két gyűrű helyezkedik el vészhelyzet esetére, amik egyúttal menekülési útvonalak is. A gömb felgyulladása esetén egyszerre 400 látogató nyerhet ott menedéket a tűz eloltásáig, de egy lépcsőn további út is vezet lefelé. A torony tetején található egy 1,5 tonnás ellensúly, ami erős szél esetén hivatott a torony kilengését automatikusan csökkenteni. Az antennákon a vevő- és továbbítóberendezések digitális DVB-T, FM rövidhullámú, valamint digitális audio műsorszórásra szolgálnak. Az antennarendszer elektronikusan fűthető, mivel a téli időszakban jégmenetesen kell tartani, valamint vigyázni kell, nehogy nagyobb jégdarabok hulljanak le róla. Programok és frekvenciákA különböző, magas ultrarövidhullámú antennáknak köszönhetően a torony 17 rádió műsorait képes sugározni. A kimeneti teljesítmény 0,5–100 kW tartományokban lehetséges. Még a BBC francia nyelvű adását is innen sugározzák. A BB Radio privát rádióadó is a torony 107,5 MHz-es frekvenciáját használja engedéllyel, mivel a másik, Berlin-Schäferbergen lévő állomás csak 13 kW teljesítményre képes. A Rundfunk Berlin-Brandenburg (az ARD regionális, Berlinbe és Brandenburg tartományba sugárzó rádió- és televízióműsora) 100 kW teljesítménnyel, míg a BBC legfeljebb 20 kW teljesítménnyel sugározhatja innen a műsorait.
KülönlegességekA torony építése közben számos anekdota született, vagy később a berliniek, vagy a turisták ragasztották rá.[3] A pápa bosszújaRögtön a gömb felállítása után sok találgatásra, mulatságra adott okot a gömbről visszacsillanó kereszt. A nap sugarai ugyanis kereszt alakban csillantak vissza az üvegfelületről. Ez az ateista NDK-vezetésnek kínos volt. Állítólag ezen affér miatt nem is hívták meg az építészeket a megnyitóra, és innen kapta az épület az egyik becenevét: „A pápa bosszúja” (németül: Rache des Papstes).[1] Otto Dibelius evangélikus püspök, a német evangélikus egyház vezetője után nevezték még „Dibelius bosszújának” („Dibelius’ Rache”) is,[4] az építészek közt pedig "állapotos kötőtű" néven. Végül is úgy könyvelték el a jelenséget, mint egy plusz jelet a szocializmusnak.[5] Egyes hírek szerint a Stasi fényvisszaverő tükröket akart felállítani a földön, amelyekkel a keresztet eltüntethették volna. Egy további anekdota szerint az NDK Népi Kamarája gondolkodott a lebontásán is, ez azonban komolyan soha nem merült fel. Az 1987. június 12-én Brandenburgi kapunál elmondott híres beszédében az akkori amerikai elnök, Ronald Reagan egy újabb szóbeszédet tárt nyilvánosság elé. Ezek szerint a kelet-berlini hatóságok a torony megépülte óta kísérleteztek azzal, hogy olyan anyagot találjanak, ami a sugarakat eltéríti, vagy a jelet láthatatlanná teszi.[6] Szent WalterAz épületet hasonló okokból nevezték még „Szent Walternak” (St. Walter) is, utalva Walter Ulbrichtra, az NSZEP főtitkárára, aki elrendelte a torony felépítését.[5] Ulbricht halála után immáron az „Ulbrichts Gedächtniskirche“ (Ulbricht emléktemploma) kifejezés ragadt meg. TelespargelAz idegenvezetők gyakran azzal a becenévvel említik a tornyot, hogy Telespargel („tele-spárga”) és Zahnstocher („fogpiszkáló”), olyan neveken, amelyeket állítólag sokat használnak a helybeli lakosok. Ez azonban nem teljesen igaz, mivel a berliniek általában kimondják a TV-torony (Fernsehturm) szót, nem használják a „Telespargel” vagy „Zahnstocher” kifejezést. Előbbi becenév sokkal inkább a NDK-s tisztviselők kívánsága volt, de a gyakorlatba nem nagyon ment át. Egy helyi mondás szerint Berlinben egyetlen normális kilátópont van, az a TV-torony, mivel egyedül onnan nem látni a tévétornyot. A helyszíni határozat1964. szeptember 20-án Walter Ulbricht pártvezető a város makettja előtt a maga utánozhatatlan stílusában választotta ki a helyszínt: „Nu, Genossen, da sieht man's ganz genau: da gehört er hin.“ A magyar fordítás körülbelül így hangozhat: „Na, elvtársak, pontosan látható, hogy ide való.” Emiatt a zárt döntés miatt van az, hogy nem történt meg az építési engedély kiadása, anélkül építették fel. A helyszínt úgy választották ki, hogy lehetőleg az összes nagy kelet-berlini utca a toronyhoz vezessen. Unser FernsehturmEgy 1972-ben írt dal, amit az építmény ihletett, a keletnémet úttörők egyik hivatalos dala volt, melynek második versszaka: Der Fernsehturm ist groß und schlank,
A körülbelüli magyar változat: A tévétorony oly magas és karcsú,
Megjelenése filmekbenA tévétorony az idők során több különböző filmben is fontos szerepet játszott. A Tornádó – Az ég haragja (2006) című alkotásban a tornyot majdnem lerombolja egy tornádó.[7] A Pokoli tévétorony (2007) című filmben kitör egy tűz a gömb étteremszintjén, ahol 17 ember bennreked.[8] Mivel biztonsági okokból nem forgathattak az eredeti helyszínen, ezért az eredetivel megegyező díszletet máshol építettek fel. A különböző technikai részletek, mint például a szemmel látható hibák, a tűzjelző rendszer hiánya, vagy a zuhanásveszélyes felvonók csak fikciók. A Verliebt in Berlin című népszerű telenovella hivatalos jelképe a tévétorony. Galéria
Irodalom
Fordítás
Jegyzetek
További információkA Wikimédia Commons tartalmaz Berlini tévétorony témájú médiaállományokat.
|