Beszédes József

Beszédes József
A Vasárnapi Ujság illusztrációja (1866)
Életrajzi adatok
Született	1787. február 12. Magyarkanizsa
Elhunyt	1852. február 28. (65 évesen) Dunaföldvár
Ismeretes mint	mérnök
Nemzetiség	magyar
Gyermekek	Beszédes Kálmán
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Mérnöki Intézet
Pályafutása
Jelentős munkái	a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna
Akadémiai tagság	Magyar Tudományos Akadémia levelező tag
A Wikimédia Commons tartalmaz Beszédes József témájú médiaállományokat.

Beszédes József (Magyarkanizsa, 1787. február 12. – Dunaföldvár, 1852. február 28.) vízépítő mérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Apja földműves volt, és bár írni-olvasni nem tudott, tizenegy éven át a város bírójának választották. Fia a helyi normál (elemi) iskolát szülővárosában kezdte, majd a 2–3. osztályokat 1800-ben Szegeden, külön vizsgákkal fejezte be. Ezután a gimnázium alsó három osztályát 1800 és 1803 között a Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged) szegedi piaristáknál, a felső kettőt 1804–1805 között Temesváron, szintén a piaristáknál végezte. Ekkor édesanyja kívánságára papnövendék lett, filozófiát tanult Egerben, de egy év múlva elbocsátását kérte a csanádi püspöktől. Tanulmányait 1806-tól a pesti egyetemen fejezte be, ahol filozófiát, majd mezőgazdasági és mérnöki tudományokat tanult.

1811. április 11-án tette le utolsó egyetemi vizsgáját, de már 1810-től a Sárvíz szabályozásán dolgozott, és a magyarországi folyószabályozások egyik legjelentősebb szakemberévé vált. Megszervezte a reformkor nagy vízügyi átalakítási munkálatait. Vasúti mérnökként is működött, a linz-budweisi lóvasút és a Magyar Középponti Vasút építésében is részt vett.

Kidolgozta egy Kolozsvártól Grazig hajózható csatorna építésének tervét. 1827–1828-ban a linz-budweisi vasút megbízásából vízrendezési munkálatokat végzett. Széchenyi Istvánnal elhajózott a Dunán Galacig, és onnan Konstantinápolyba. 1836-ban a Helytartótanácshoz beterjesztette a Sebes-Körös és a Berettyó mocsarainak kiszárítására vonatkozó elképzeléseit. Széchenyi István kezdeményezésére az országgyűlés 1840-ben törvényt hozott a Beszédes által elképzelt Duna–Tisza-csatorna építéséről. Bár a kivitelezésre egy részvénytársaság alakult, a tervet ért támadások miatt a tőke megvonta támogatását, így a csatorna építése lekerült a napirendről.

Sokat tett a magyar nyelvű műszaki irodalom megalapozásáért. Beszédes Kálmán festőművész apja. Dunaföldváron temették el.

• vízrendezési munkálatok Tolna, Veszprém, Komárom, Pozsony és Nyitra vármegyékben (1814–1816).
• a Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozása, beleértve a folyóvölgyeket (1816–1825),
• a Duna szabályozása, egységes árvédelmi töltések építése a Baja és Báta közötti szakaszon (1820–1825 között). A korában páratlan méretű munka 120 000 hold ármentesítését biztosította, s a Sárköz gazdasági felemelkedésének alapjává vált.
• vízrendezés Ausztriában a linz-budweisi vasútvonal kitűzésével összefüggésben,
• a fehér-körösi Nádor-malomcsatorna (Arad vármegyében) mint az első, kizárólag ipari célú csatorna létesítése.

• Elsőként vetette fel az Al-Duna-szabályozás gondolatát;
• egy mély bevágású, több célú Duna–Tisza-csatorna terve;
• a Balaton vízszínének leszállítására,
• a Fertő és a Hanság vízrendezésére vonatkozó terve;
• a Felső-Tisza-völgy árvédelmét szolgáló kerecsen-komorói átmetszés terve.

• Nevét viseli az 52-es főút Dunaföldvár és Solt közötti hídja, a Beszédes József híd.
• Nevét viseli a Beszédes József Általános Iskola Siófokon és Dunaföldváron.^[1]
• Róla nevezték el a Beszédes József Múzeumot Siófokon.
• Nevét viseli a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont.
• Nevét viseli a bajai Víztudományi Kar (NKE) Beszédes József Kollégiuma (kifejezetten vízügyi képzéssel foglalkozik).
• Székesfehérvárott, Palotavárosban tér viseli nevét.
• Mellszobra áll Szarvason 1970-től (Seregi József alkotása), és Magyarkanizsán a róla elnevezett utca végén levő téren.
• Emlékére 1993-ban szobrot állítottak Dunaföldvár központi terén is (Kliegl Sándor alkotását).^[2]
• Életpályájáról a Vasárnapi Ujság 1866-ban hosszú méltatást közölt. (17. sz.)

• B. P: Beszédes József. Budapesti Hírlap, (1894. szeptember 12.)
• Fejér László: Beszédes József maga által leírt élete. Vízügyi Közlemények, 4. sz. (1987) 604–618. o.
• Sablon:CiteWeb
• Beszédes József. História - Tudósnaptár (Hozzáférés: 2011. október 15.)
• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 203–204. o.