Borisz Davidovics Razinszkij
Borisz Davidovics Razinszkij (oroszul: Борис Давидович Разинский; Ljuberci, 1933. július 12. – Moszkva, 2012. augusztus 6.) olimpiai bajnok szovjet válogatott orosz labdarúgókapus. PályafutásaKlubcsapatokbanÉdesapja a repülési ezrednél szolgált a szovjet hadseregben, így gyermekkorát különféle katonai városokban töltötte apja szolgálataival összhangban, és fiatalon ezeknek a városoknak a csapataiban játszott.[1] 1952-ben fejezte be a középiskolát és a Moszkvai Testnevelési Intézetben folytatta tanulmányait.[2] Ugyanebben az évben csatlakozott a CSZKA Moszkvához, az ország akkori legerősebb csapatához.[3] A következő években megfordult az MVO és a Szpartak Moszkvában is, majd 1954-ben visszatért a CSZKA-hoz, ahol nyolc évet töltött el. Pályafutása során több csapatban is megfordult, legtöbbször kapusként szerepelt, de előfordult, hogy csatárt játszott, például a Csornomorec Odeszában és a Metallurg Ljuberciben.[4] Legnagyobb klubsikerei a Szpartakkal 1953-ban nyert bajnoki cím, illetve a CSZKA-val 1955-ben elért kupagyőzelem voltak. Pályafutását 1973-ban fejezte be a dalnyegorszki Granit csapatában. A válogatottbanA szovjet válogatottban 1955. október 23-án mutatkozott be egy Franciaország elleni felkészülési mérkőzésen. Tagja volt az 1956-os olimpián aranyérmet szerző válogatottnak.[5] EdzőkéntEdzőként több szovjet, később orosz csapatott is irányított. Dolgozott a Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság Sportbizottságának labdarúgó szakosztályán (1977) és a Szovjetunió Sportbizottságának labdarúgó szakosztályán (1978, 1979). 1964 és 1965 között a Déli Hadseregcsoport csapatának edzője volt, még aktív labdarúgóként.[6] JátékstílusaKiváló akrobatikai és technikai képességekkel rendelkezett, rossz látása miatt azonban késve, vagy rosszul reagált a távoli lövésekre. Cselezőkészsége, főleg posztjához képest, átlagon felüli volt.[7][2] MagánéleteLjuberci városában született zsidó családban.[8][9][10] Jelenlétével megtisztelte a 2009-es Maccabi Játékokat, ahol az U18-as orosz labdarúgócsapatban az unokája is versenyzett. A labdarúgó-torna elődöntőjében Oroszország 2-1-es vereséget mért az argentinokra, azonban a találkozót követő botrányos tömegjelenetek miatt az aranyérmet végül Izraelnek ítélték, továbbá minden egyes résztvevőt eltiltottak a négy év múlva rendezett „zsidó olimpiától”.[11] Moszkvában hunyt el 2012. augusztus 6-án, 79 éves korában.[12] Sikerei, díjai
Jegyzetek
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
