Bubnjarci

Bubnjarci
A kastély 1880 körül.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Károlyváros
Község	Žakanje
Jogállás	falu
Polgármester	Nikola Sopčić
Irányítószám	47282
Körzethívószám	(+385) 047
Népesség
Teljes népesség	197 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	155 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 38′ 39″, k. h. 15° 21′ 32″45.64416667, 15.3588888945.644167°N 15.358889°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 39″, k. h. 15° 21′ 32″45.64416667, 15.3588888945.644167°N 15.358889°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bubnjarci témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bubnjarci falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Žakanjéhoz tartozik.

Károlyvárostól 23 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra a Kulpa bal partján a szlovén határ mellett fekszik.

A település neve dobost jelent, a 15. – 16. században ugyanis lakói a török elleni harcokban az ozalyi és ribniki bandériumok dobosaiként szolgáltak. A települést kastélyával együtt 1465-ben "Bobnarczy possessio ad castrum Rybnik" néven említik először,^[2] abban az időben az ország egyik legfontosabb kastélya volt. Építésének idejéről nincs történeti adat. Ma már nem áll, de egy 1860-ban készített térképen még jól látszik. A település előbb a lipniki, majd a ribniki uradalomhoz tartozott, mely 1418-ban 25 falut foglalt magában összesen 4784 lakossal. Mivel azonban a ribniki templom túl messze volt az itteniek a Kulpán túli Metlikára jártak istentiszteletre.

A 16. században Bubnjarci ura egy gazdag nemesember Franjo Herendić, míg a szomszédos ribniki birtoké a luteránus vallás lelkes terjesztője Petar Lukić volt volt. Ők ketten jó barátok voltak. A kastély utolsó tulajdonosa Filip Šufflaj volt, leszármazottainak sírja ma is látható a helyi temetőben. A település 1783-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Bubnaricz” néven szerepel. Bubnjarcit az 1913-ban megépített, majd 1914-ben Károlyvárosig meghosszabbított Ljubljana – Novo Mesto vasútvonal kapcsolta be a vasúti forgalomba. Ekkor épült a Kulpán átívelő vasúti híd is. A településnek 1857-ben 339, 1910-ben 264 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. 2011-ben 210-en lakták.

• A Szent Kereszt tiszteletére szentelt temploma^[5] 1688-ban már állt, bár eredetileg nem volt harangtornya. A žakanjei plébánia alapítása előtt a lipniki plébániához tartozott. Mai barokk formáját 1753-ban kapta, amikor átépítették. A kápolnát a 17. században a Zrínyi és a Frangepán családok által épített mediterrán típusú kápolnaként írják le, fa előcsarnokkal, harangdúccal és famennyezettel. A kápolna mai megjelenését a 18. és 19. századi felújítások során nyerte el. Egyhajós épület téglalap alaprajzú hajóval, keskenyebb sokszögű szentéllyel, a szentélytől északra levő sokszögletű sekrestyével és a főhomlokzat előtti harangtoronnyal. A hajót dongaboltozat, a diadalívvel elválasztott szentélyt pedig a csillagos ég motívumával díszített keresztboltozattal boltozzák. A főhomlokzatot a korábbi harangdúc helyett harangtorony uralja, a földszinten bejárati előcsarnok, felül pedig barokk toronysisak zárja. Az oldalhomlokzatok egyszerűen formázottak, egy-egy téglalap alakú ablakkal tagolva. A harangtorony sarkait, az oldalhomlokzatokat, a szentélyt és a sekrestyét fehér vakolatcsíkok emelik ki. Két oltára 1830-ban készült.
• Vasúti határátkelőhely, híd a Kulpa folyón.

• Žakanje község hivatalos oldala
• A megye turisztikai egyesületének honlapja^{[halott link]}
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)