Cesare Beccaria
Cesare Beccaria, márki (Marchese de Bonensena) (Milánó, 1738. március 15. – Milánó, 1794. november 28.) olasz jogtudós, író, publicista, a modern büntetőjog és a felvilágosodás jelentős alakja. ÉletpályájaA pármai jezsuitáknál tanult, majd a páviai egyetemen szerzett jogi doktorátust. Padovában volt egyetemi tanár. Kapcsolatban állt a felvilágosodás olyan nagy személyiségeivel, mint Voltaire és Diderot. Büntetőjogi főműve Dei delitti e delle pene címmel 1764-ben jelent meg (magyarul: A bűnökről és büntetésekről, 1834, majd 1999). Műve tanulmány a börtönviszonyokról. Követelte, hogy csak törvények állapíthassák meg, mely cselekmények tekinthetők bűncselekménynek. A büntetés célja szerinte az, hogy visszatartsa a bűnelkövetőt újabb bűncselekmények elkövetésétől. Egyúttal a büntetés generálprevenciós hatást is szolgált: a társadalom többi tagjára is visszatartó hatással van. Beccaria úgy vélte, az igazságos büntetésnek meg kell felelnie az elkövetett bűncselekmény súlyának. Egyértelműen elvetette a halálbüntetést, ahogy a kegyetlen büntetéseket is. Munkájának eredményeként hódított tért egyre inkább a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve. Közgazdászként a tőke működését és a munkamegosztás kérdéseit tanulmányozta. Írt egy könyvet a filozófia nyelvéről, valamint a stílustanról is. Magyarul megjelent művei
Források
Kapcsolódó szócikkek |