Courtenay Jolán magyar királyné

Courtenay Jolán^[1] (1197 – Esztergom, 1233. június), magyar királyné, II. András magyar király második felesége, a Capeting-dinasztia Courtenay ágából származó Courtenay Péter, Auxerre grófja, későbbi (1216–1218) latin császár és Flandriai Jolán leánya, Courtenay Mária nikaiai császárné nővére, Henrik latin császár unokahúga, II. Fülöp Ágost francia király rokona.

„Az okiratokban Yoles, Hyolenz, Jole, Hyole, Jolans, Violanta stb. néven is előfordul; mind e variatio azonban legtöbbnél csak kiejtés dolga. Atyja courtenayi II. Péter, (1216. konstantinápolyi [latin] császár, [...]) a Capeting-házból.”^[2] Hóman–Szekfű Magyar története (1928) Capet-Courtenay Péter konstantinápolyi császárnak nevezi Jolán királyné apját.^[3] 1215-ben férjhez ment II. András magyar királyhoz, miután annak első felesége, Gertrúd meráni hercegnő 1213-ban udvari összeesküvés áldozata lett.

Jolán királyné nagyon különbözött Gertrúdtól. Szelíd, kedves természetű volt, és elődjével ellentétben egyáltalán nem folyt bele a politikai életbe. Ő fejeztette be a már 80 éve épülő aradi templom építését, és 1224-ben fel is szenteltette a templomot. Az általa alapított egresi cisztercita zárdában temették el. Férjének következő felesége Estei Beatrix lett.

Házasságukból egyetlen leánygyermek született:

• Jolán (1219 körül – 1253), 1235. szeptember 8-án Barcelonában I. Jakab aragóniai király felesége lett.

1. ↑ Az elnevezésére nézve lásd Wertner (1892: 421) és Származása/Hóman/Szekfű/Magyar történet – 2014. május 11.
2. ↑ Wertner (1892: 421).
3. ↑ Származása/Hóman/Szekfű/Magyar történet – 2014. május 11.

• Wertner Mór: Jolán királyné, in W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 421–424.

• Származása/Hóman/Szekfű/Magyar történet – 2014. május 11.
• Euweb/House of Árpád Genealogy – 2014. május 11.
• Pallas nagy lexikona/Jolán – 2014. május 11.