Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjA Derkovits Gyula festő és grafikus tiszteletére elnevezett Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj (röviden: Derkovits ösztöndíj vagy Derkó). Az ösztöndíj egy éven át fiatal, harmincöt év alatti művészeknek havi meghatározott összeget nyújt a pályakezdés, szakmai fejlődés, előmenetel segítésére. Az ösztöndíj összege 2019 és 2022 között bruttó kétszázezer forint volt. Az ösztöndíjat egy fiatal művész legfeljebb három alkalommal kaphatja meg, illetve évente rendeznek a Derkovits-ösztöndíjasok alkotásaiból kiállítást. Az ösztöndíj és a művek kiállításának lehetősége sok, ma már híres művészt indított el pályáján. Az ösztöndíjra pályázhat minden olyan fiatal képzőművész (festő-, grafikus-, szobrász- és média művész), aki már igazolhatóan önálló művészi tevékenységet tud felmutatni. 2022-ig 26 fiatal művész részült ösztöndíjban, 2024-ben ezt a számot lecsökkentették 22 főre. A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj alapítása és működése a szocializmusban1945 után, a kommunizmus térhódításával, szovjet mintára létrejött a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja. A Művészeti Alap munkáltatója volt minden magyar alkotóművésznek, és a rendszer közveszélyes munkakerülőnek tekintett minden olyan művészt, aki nem volt tagja az Alapnak. A művészek részesültek a rendszer előnyeiből is, hiszen az létbiztonságot nyújthatott számukra, ugyanakkor elvette tőlük az alkotás szabadságát.[1] Az állami ösztöndíjat először 1955-ben hirdették meg, hogy anyagi forrást teremtsen a munka- és pénzhiányban élő művészeknek. Az ösztöndíjat kezdettől fogva azok a harmincötödik életévüket még be nem töltött Magyarországon élő és alkotó képző- és iparművészek kaphatják meg, akik a főiskola – mára már egyetem – elvégzése után önálló művészeti tevékenységet folytatnak. Azoknak nyújt támogatást, akik a felsőoktatás rendszeréből már kikerültek, de még nem teremthettek maguknak egzisztenciát.[2] Az első harminc évben a pályázóknak egyéb, főként politikai jellegű kritériumoknak is meg kellett felelniük, a zsűri vizsgálta az alkotói célkitűzés szocialista tartalmát és a művész magatartását is. Az ösztöndíj nyerteseinek szocialista közösségben kellett üzemi alkotómunkát végezniük, nem adhattak el műalkotást, nem vállalhattak köztéri megbízásokat. A kultúrpolitikai befolyásoltsága a nyolcvanas évekre szűnt meg. A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj szervezeti háttere a rendszerváltástól 2022-igA rendszerváltás után, 1992-ben létrejött – a Művészeti Alap vagyona egyben tartásának érdekében – a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány, amely 1994-től közalapítványként működött tovább. A kormány 2011-ben döntött a Közalapítvány megszüntetéséről, és arról hogy csaknem 7 milliárd forint értékű ingatlanvagyona egy új szolgáltató szervezet, a MANK tulajdonába kerüljön. A 2011-ben létrehozott 100%-os állami tulajdonban lévő MANK-nak deklaráltan az volt a feladata, hogy az alkotóművészeteknek és az alkotóművészeknek szolgáltasson. A MANK felett a tulajdonosi jogokat, így a felügyeletet is az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gyakorolta.[1] 2012-ben nem osztottak ki Derkovits ösztöndíjat. A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj szervezeti háttere a Petőfi Kulturális Ügynökség időszakában2022-ben jelentették be, hogy a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. MANK a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Kft.-be olvad be.[3] 2023-ban, év elején, nem került meghirdetésre a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj pályázata, ahogy egyik korábban MANK által kezelt ösztöndíj pályázat sem. 2024-ben az ösztöndíj újra meghirdetésre és kiosztásra került. A pályázatokat a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. a Magyar Kultúráért Alapítvány megbízásából hirdette meg.[1] A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj kuratóriuma (2012 és 2019 között)2012 és 2022 között a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. bonyolította az ösztöndíjak kezelését, és egy tízfős, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által megbízott kuratórium bírálta el a pályázatokat. A MANK 2011-es megalakulása óta számtalan feladatot végzett el, 2013. és 2019. között (változó felállásban) az alábbi megbízott kuratóriumi tagok dönthettek az ösztöndíjak odaítéléséről:[4][5][6]
A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj kuratóriuma (2020-2022 között)2020-tól nem ismert okok miatt a kuratóriumi tagok személyét nem közölték a pályázat meghirdetésekor, amely vitákra adott okot.[8] 2020-2022 között a kuratóriumi tagok nem titkos névsora:
A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj kuratóriuma (2024-ben)Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj kollégiumának tagjai 2024-ben:[2]
A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj pályázati kiállításai
A Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj beszámoló kiállításai
Derkovits-ösztöndíjas művészek a rendszerváltásig (1955-1989)A nem teljes betűrendes névsorban azok az évszám(ok) szerepel(nek), amikor részesültek az ösztöndíjban.
Derkovits-ösztöndíjas művészek a rendszerváltás után (1989-2011)A nem teljes betűrendes névsorban azok az évszám(ok) szerepel(nek), amikor részesültek az ösztöndíjban. A korszakos besorolás a végső ösztöndíjas év szerint történik ebben az esetben, így előfordulhatnak átfedések az előző időszakhoz.
Derkovits-ösztöndíjas művészek a MANK időszakában (2013-2022)A teljes betűrendes névsorban azok az évszám(ok) szerepel(nek), amikor részesültek az ösztöndíjban. A korszakos besorolás a végső ösztöndíjas év szerint történik ebben az esetben, így előfordulhatnak átfedések az előző időszakhoz.
Derkovits-ösztöndíjas művészek a Petőfi Kulturális Ügynökség időszakában (2024)
Jegyzetek
Források
További információk
|