66 terbium ← diszprózium → holmium - ↑ Dy ↓ Cf 66 Dy Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	diszprózium, Dy, 66
Latin megnevezés	dysprosium
Elemi sorozat	lantanoidák
Csoport, periódus, mező	?, 6, f
Megjelenés	ezüstfehér
Atomtömeg	162,500(1)  g/mol
Elektronszerkezet	[Xe] 4f10 6s2
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 28, 8, 2
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	8,540 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	8,37 g/cm³
Olvadáspont	1680 K (1407 °C, 2565 °F)
Forráspont	2840 K (2567 °C, 4653 °F)
Olvadáshő${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	11,06 kJ/mol
Párolgáshő ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	280 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 27,7 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 1378 1523 (1704) (1954) (2304) (2831)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	hexagonális
Oxidációs szám	3 (gyengén bázikus oxid)
Elektronegativitás	1,22 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 573,0 kJ/mol
	2.: 1130 kJ/mol
	3.: 2200 kJ/mol
Atomsugár	175 pm
Atomsugár (számított)	228 pm
Egyebek
Mágnesség	300K-en paramágneses, ferromágneses folyékony nitrogénben
Elektromos ellenállás	(sz.h.) (α-módosulat) 926 nΩ·m
Hővezetési tényező	(300 K) 10,7 W/(m·K)
Hőtágulási tényező	(sz.h.) (α-módosulat) 9,9 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 2710 m/s
Young-modulus	(α-módosulat) 61,4 GPa
Nyírási modulus	(α-módosulat) 24,7 GPa
Kompressziós modulus	(α-módosulat) 40,5 GPa
Poisson-tényező	(α-módosulat) 0,247
Vickers-keménység	540 MPa
Brinell-keménység	500 HB
CAS-szám	7429-91-6
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A diszprózium izotópjai izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás mód energia (MeV) termék 154Dy mest. 3,0·106 év α 2,947 150Gd 156Dy 0,06% Dy stabil 90 neutronnal 158Dy 0,10% Dy stabil 92 neutronnal 160Dy 2,34% Dy stabil 94 neutronnal 161Dy 18,91% Dy stabil 95 neutronnal 162Dy 25,51% Dy stabil 96 neutronnal 163Dy 24,90% Dy stabil 97 neutronnal 164Dy 28,18% Dy stabil 98 neutronnal
Hivatkozások

A diszprózium a 66-os rendszámú kémiai elem, vegyjele Dy. Ezüstszürke, fémesen csillogó ritkaföldfém. A természetben szabad állapotban nem található meg, de előfordul különböző ásványokban, például a xenotimban. A természetben található diszpróziumnak hét izotópja van, ezek közül a leggyakoribb a ¹⁶⁴Dy.

A diszpróziumot elsőként Paul Émile Lecoq de Boisbaudran azonosította 1886-ban, de nem izolálták az ioncserélő módszerek 1950-es években bekövetkezett fejlődéséig. Jó neutronelnyelő hatáskeresztmetszete miatt atomerőművek szabályozórúdjainak készítésére alkalmazzák. Nagy mágneses szuszceptibilitása miatt mágneses adattároló eszközök készítésére és a Terfenol-D összetevőjeként használják. A vízben oldódó diszpróziumsók enyhén mérgezőek, a vízben oldhatatlanokat nem tekintik mérgezőnek.

A diszprózium név a latin disz- (szét-, el-) és a görög proszitosz (προσιτός: megközelíthető, hozzáférhető) szóból származik arra utalva, hogy a diszpróziumot nehéz volt elválasztani az erbiumtól és a holmiumtól.^[1]

Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

Diszpróziummal helyettesíthető a hibridautók villanymotorjának mágnesében a neodímium 0–6%-a. Ezt hőkezeléssel kombinálva növelhető a mágnes koercivitása.^[2] Egy hibridautó körülbelül 100 g diszpróziumot tartalmaz. Jelenleg e ritkaföldfém zömét a többi ritkaföldfémhez hasonlóan Kínában bányásszák.^[3] Egyes elemzők szerint 2012-re annyira felfut Kína elektronikai ipara, hogy a kínai ritkaföldfém-bányászat csak a belföldi igényeket tudja kielégíteni.^[4][5][6] Van ugyan egy-egy próbálkozás az USA-ban, Kanadában és Ausztráliában, de nem valószínű, hogy 2012-re ezek át tudnák venni a kínai bányák helyét.^[7][8]

1. ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 38. o. ISBN 963 8334 96 7  
2. ↑ Fang, X.; Shi, Y.; Jiles, D.C: Modeling of magnetic properties of heat treated Dy-doped NdFeB particles bonded in isotropic and anisotropic arrangements. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 25.)
3. ↑ Haxel, G (2006). „Rare earth elements critical resources for high technology” (PDF). USGS Fact Sheet: 087‐02, Reston, VA, USA, Kiadó: United States Geological Survey. 
4. ↑ Japan urges China to ease rare metals supply
5. ↑ Digging at Deep Sands for Rare Earth Elements. [2008. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 18.)
6. ↑ Rare Earths Explored in Salt Lake City. [2009. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 25.)
7. ↑ Hoidas Lake, Saskatchewan. [2008. július 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 24.)
8. ↑ Mt Weld Rare Earths. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 25.)

• a magyar Wikipédia diszpróziumot tartalmazó vegyületeinek listája külső keresővel

Ez a kémiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!