|
Dolj megye
Dolj megye (magyarul: Dolzs megye, vagy Völgyi-Zsil) közigazgatási egység Romániában, a Havasalföld régióban, Olténia területén. 7414 km2-es területével Románia 6. legnagyobb megyéje, ezzel az ország teljes területének közel 3,1%-át adja. Emellett közel 600 ezer fős lakosságával Románia kilencedik legnépesebb közigazgatási egysége, ezzel az ország népességének 3,13%-ával rendelkezik, népsűrűsége minimálisan az országos átlag felett van. Északról Gorj megye, keletről Vâlcea megye és Olt megye, délről Bulgária, nyugatról pedig Mehedinți megye határolja. Székhelye a híres gazdag kulturális örökségéről, történelmi nevezetességeiről nevezetes Craiova, Havasalföld második legnagyobb városa a főváros után, Románia hetedik legnépesebb városa. Emelett a megye jelentős városai közé tartozik a mezőgazdasági jelentőséggel bíró Băilești, a kereskedelmi és közlekedési csomópontként szolgáló Calafat, illetve a textilipar és az élelmiszer-feldolgozásáról ismert Filiași. Dolj megye földrajza változatos tájakat ölel fel, a Duna és a Jiu patak mentén. A terület síkvidéki és dombvidéki részekből áll, ideális mezőgazdasági tevékenységekhez, különösen gabonatermesztéshez, zöldségekhez és szőlőtermesztéshez. A megye déli határát a Duna folyó, míg a közepét a Jiu határozza meg, melyek jelentős vízgazdálkodási szerepet töltenek be. A termékeny földek és a kedvező éghajlat a gazdaság egyik alapját képezik, különösen a mezőgazdaságban.[2][3] Története gazdag múltra tekint vissza, amelynek kezdetei a Duna menti régió stratégiai jelentőségével kapcsolatosak. Az ókori Daciában a területet számos erődítmény és település jellemezte, majd a római hódítás után fontos szerepet játszott a határvédelemben, különösen a limes mentén. A középkorban a megye a Havasalföldi Fejedelemség része volt, és kereskedelmi útvonalak metszéspontjaként szolgált. A 19. században Dolj megye a modern Románia fejlődésében játszott jelentős szerepet, különösen Craiova mint gazdasági és kulturális központ révén. Az iparosodás és az infrastruktúra fejlődése a megye dinamikus átalakulását hozta. A modern időszakban Dolj az ország egyik fontos mezőgazdasági és ipari központja lett, miközben megőrizte kulturális örökségét. FöldrajzA Zsil folyó alsó folyásánál elhelyezkedő megye északi részén alacsony dombvidék húzódik, ettől délre, és egyben a megye nagy részén a Román-alföld síkságai (Közép-Olténiai-, Segarceai-, Băileștilor-síkság) húzódnak, melyek Calafatnál és Bechetnél, a Duna mellett, részben megkötött homokdűnékkel tarkítottak. A megye déli határát a Duna völgye képezi. Mérsékelt kontinentális éghajlatú, évi középhőmérséklete 11,5 °C. GazdaságA kommunizmus éveiben a megye az ország egyik legjelentősebb ipari régiója volt, mely szint teljes egészében áldozatául esett az 1989-es rendszerváltást követő recessziónak. A megye területének közel háromnegyede mezőgazdasági terület, ahol főképp gabonaféléket termesztenek. Demográfia2002-ben 734 231 lakosa volt, a népsűrűség 99 fő/km². A legnagyobb kisebbség a cigány (4,2%) és a szerb és bolgár (1%). 297 fő magyarnak vallotta magát. A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye 660 544 lakosának 90,1%-a román, 4,5%-a roma volt. 192 fő magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4] TelepülésekDolj megyében 3 municípium, 4 város és 104 község van. Municípiumok Városok Községek FöldrajzA megye területe 7414 km². Nincsenek nagy szintkülönbségek. Délen a Duna széles völgye található, középen áthalad a Zsíl folyó. GazdaságFontosabb iparágak: járműipar, élelmiszeripar, textilipar, vegyipar, repülőgép ipar. A megyében két dunai kikötő van, Bechetnél és Calafatnál. Hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
