A svédországiSmåland tartományban, a Hylte községhez tartozó Femsjö(wd) településen született, a helyi lelkész fiaként.[11] Iskolai tanulmányait Växjőben végezte. Botanikai érdeklődését még apjától örökölte, akitől e téren nagyon sokat tanult. 1811-ben beiratkozott az ország egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének számító lundiegyetemre(wd), ahol már 1814-ben doktorátust szerzett, és abban az évben adjunktusi kinevezést kapott az egyetem botanikai tanszékén. 1820-ban a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.[12] Néhány éven belül a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották, 1824-ben pedig professzori kinevezést kapott. 1834-ben az Uppsalai Egyetem gazdasági karán kapott tanári katedrát, majd a következő években több tudományos társaság is a tagjává választotta.[13] 1849-ben az uppsalai egyetem botanikus kertjének vezetőjévé választottá, 1853-ban pedig az egyetem rektora lett. 1850-ben a Orosz Tudományos Akadémia tagjává választották.[14]
Fő művei között kiemelkedik a három kötetes Systema Mycologicum című, gombarendszertani munkája (1821–1832), további tudományos munkái voltak még az 1828-ban Elenchus fungorum címmel kiadott könyve, a két kötetben megjelent Monographia hymenomycetum Sueciae (1857 és 1863) és a Hymenomycetes Europaei címmel 1874-ben kiadott monográfiája.[15] Friest tekintik, Christiaan Hendrik Persoon után a modern gombataxonómia megalapozójának. Az általa kidolgozott taxonómia elnevezéseire hatással volt Johann Wolfgang von Goethe és a német romanticizmus is. Az egyes taxonok elhatárolásánál elsősorban a spórák színét és a tráma alakulását vette figyelembe.[16][17]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Elias Magnus Fries című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
