Farkas Ferenc (gazdasági szakíró)
Alsóőri Farkas Ferenc (Bálvány-Szakállas, Komárom vármegye, 1852. május 4. – Anyala-puszta, Komárom vármegye, 1916. július 27.) hercegprímási uradalmi gazdasági intéző, gazdasági szakíró, hercegprímási uradalmi nagybérlő.[1] Családja és származásaAz ősrégi nemesi származású alsóőri Farkas családnak a sarja. A család ősei azokhoz a Vas vármegyei határőrökhöz tartoztak, akiket I. Károly magyar király Borostyánkő és Németújvár között telepített le; 1327. július 1-jén Óváron[2] ezeket a királyi őröket (spiculatores nostri) nemcsak a régi (IV. Béla, V. István és IV. László) királyok idejében élvezett kiváltságaikban erősítette meg Károly Róbert, hanem egyszersmind az országos nemesek közé is sorozta és részükre külön „őrnagyságot” szervezett. Ezeknek a népes királyi nemes szolgáknak az utódai 1582. február 18-án Rudolf magyar királytól még 64 határőri családdal együtt,[3] majd később 1611. február 16-án is Alsó- és Felsőőrre nyertek földbirtokadományt.[4][5] Farkas Ferenc felmenői a Vas vármegyei Kancsóc (Felsőszentbenedek) nevű településre kerültek, ahol földbirtokosok lettek és majd 1690. április 2-án nyertek címeres-levelet I. Lipót magyar királytól.[6] A Kancsócon lakó alsőeőri Farkas családnak egy másik ága Zala vármegyébe került és az "alsóőri" nemesi előnevet teljesen hanyagolva, királyi birtokadomány után (1716. március 22.) a "boldogfai" nemesi előnevet viselte; ezzel "született" a boldogfai Farkas család.[7] Apja alsóőri Farkas József (1816–1910), hercegprímási uradalmi jószágfelügyelő,[8] anyja nemes Józsa Wargha Rozina (1825–1906) volt.[9] Az apai nagyapja alsóeőri Farkas János, aki uradalmi tiszttartó (provisor dominalis) volt Zicsen 1795 és 1802 között a Zichy családnál, majd 1807 és 1816 között Bajnán a gróf Sándor családnál, és apai nagyanyja nemes Somogyi Julianna volt. Ükapja alsóeőri Farkas Mihály 1751-ben nyert nemesi bizonyítványt Somogy vármegyében. Az anyai nagyszülei nemes Józsa-Wargha László, főszolgabíró, földbirtokos és Kelepecz Anna voltak. Az anyai nagybátyja nemes Józsa-Wargha Benedek (1807–1896), királyi tanácsos, Esztergom vármegye első alispánja, 1848—49. évi magyar országgyűlési képviselő.[10] Farkas Ferencnek a nővére alsóeőri Farkas Anna (1859-1897),[11][12][13] akinek a férje nemespanni Czobor Gyula (1841-1908), prímási uradalmi intéző;[14] Czobor Gyula és alsóeőri Farkas Anna gyermeke nemespanni Czobor Imre (1883–1959) kerületi kormánybiztos, Komárom és Esztergom vármegyék főispánja 1920-tól az újabb vármegyerendezésig. Farkas Ferenc fivére alsóeőri Farkas Géza (1870–1944), az országgyűlés Felsőházának a tagja, hercegprímási uradalom intéző, közgazdasági író, az Országos Dohánytermelő Egyesület alelnöke, földbirtokos.[15] ÉleteFarkas Ferenc a gimnáziumot Komáromban végezte. 1868—69-ben gazdasági gyakornok volt, azután a keszthelyi magyar királyi gazdasági felsőbb tanintézetet látogatta, honnét 1872-ben Esztergomba került írnoknak; majd három évig az esztergomi érseki uradalom igazgatósági, azután félévig a számvevőségi hivatalban működött. 1875-ben Bálvány-Szakállason, majd Csémen lett gazdasági segéd, 1877-ben pedig ismét Esztergomban uradalmi ellenőr. 1883. novembertől a komárommegyei Lándoron mint gazdasági intéző működött. Mint az esztergomi gazdasági egyesület titkára 1882-tól 1886-ig szerkesztette az általa kezdeményezett Gazdasági Értesítőt. E közlönyben több gazdasági cikket írt (1882. Az okszerű és olcsó trágyatelepek készítéséről, A birtok-minimum kérdése megyénkben, Hogyan feleltessünk, Gazdasági kiállítások és azok fontosságáról, 1883. A magyar mezőgazdasági gépgyártás haladásáról, Alakítsunk mesterséges kaszállókat és legelőket és ezáltal emeljük állattenyésztésünket sat.).[16] A Gazdasági Lapokba és a Mezőgazdasági Szemlébe több szakczikket írt.[17] Házassága és leszármazottjaiSelmecbányán, 1880. augusztus 8-án feleségül vette a polgári származású Szlamka Anna Anasztázia (Berencsfalu, 1859. április 25. –Budapest, 1936. január 6.) kisasszonyt,[18] akinek a szülei Szlamka István, királyi albíró, jegyző és Czibuya Mária voltak. Az anyai nagyszülei Czibulya János (1816–1893) Gyerk község jegyzője, majd Ipolyságon, Pápán, majd Esztergomban adópénztárnok, és Benkovics Anna (1815–1859) voltak.[19] Szlamka Anna anyai nagybátyja Czobor László, Hont vármegye alispánja, aki magyar nemességet szerzett 1899. október 10-én Ferenc József magyar királytól és a "Czibulya" nevét hanyagolva a "Czobor" nevet vette fel. Alsóeőri Farkas Ferenc és Szlamka Anna frigyéből született:
Jegyzetek
|