|
Ferenciek tere
 A kép bal oldalán az ún. Királyi bérház látható        A Ferenciek tere Budapest V. kerületében, Pest történelmi Belvárosának középpontjában fekvő tér és közlekedési csomópont. FekvéseHatárai: Szabad sajtó út 5., Duna utca 7. és 6., Veres Pálné utca 1. és 2., Irányi utca 29., Károlyi utca 7-9. és 12., Reáltanoda utca 1. és 2., Kossuth Lajos utca 1. és 2/a, Petőfi Sándor utca 1. és 2., Kígyó utca 4. és 1., Szabad sajtó út 2. TörténeteA Ferenciek terén álló pesti ferences templom és kolostor őse 1250 és 1260 között épült. Az eredeti gótikus templom kicsinek bizonyult, ezért a ferences atyák 1727-ben új templom építésébe kezdtek. A ma is álló 766 m² alapterületű barokk templomot 1743. szeptember 21-én szentelték fel. A ferences szerzetesrend tagjait a magyar nyelv történeti-etimológiai szótár szerint ferences, Ferenc-rendi és franciskánus, ferencbarát, ferencszerzetes néven említjük. A „ferenci” formára először 1793-ból van adat. A teret 1874 óta hívják Ferenciek terének, de már a 18. században ismert volt a Franziskanerplatz neve is, ezért valószínűsíthető, hogy a pesti szlengben régóta élő elnevezés vált hivatalossá.[1] 1893-ban a városvezetés törvényt alkotott két új Duna-híd létesítéséről. 1898-ban elkezdődött az Eskü téri híd (ma a helyén az új Erzsébet híd áll) építése, amelyhez kapcsolódóan kissé át kellett rendezni a Belvárost. A hidat a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcával össze kellett kötni. A ma is álló Belvárosi plébániatemplomot meghagyták, azt a hídfő kikerülte, de a Hatvani utca szélesítése miatt a Kígyó utcában álló Régi pesti városházát is le kellett bontani. (Helyére az északi Klotild palota került.) A déli hamarabb épült fel, a két ház 1899–1902 között épült. 1903-ban átadták a láncszerkezetű hidat, és a széles sugárúton megindulhatott a mostanihoz képest még elég csekély forgalom. 1914-től már a hídon közlekedő villamosjárat is érintette a teret. 1945-ben a második világháborúban a Budapest ostroma során a régi Erzsébet híd megsemmisült, csak a balparti pillér maradt állva. A világháború után nemkívánatos lett Apponyi neve, a tér neve ettől kezdve Felszabadulás tér, merőlegesen a Ferenciek terére. 1947-től a villamosjáratok ideiglenes végállomása a pesti hídfő lett. 1964-ben adták át a forgalomnak a ma is látható modern kábelhidat, amelyen 1972 decemberéig közlekedett villamos. Megszüntetését az M2-es metróvonal meghosszabbításával indokolták. Szakmai indokoltsága azóta is viták tárgya. A Rákóczi úti és Kossuth Lajos utcai villamos forgalmát részben az M2-es metróvonal, illetve a 7-es buszcsalád (7A, 7C, 107) vette át. Az erős közúti forgalom a Ferenciek terének és a főváros kelet-nyugati tengelyének egyaránt nagy környezeti terhelést okoz. Emiatt a köznyelvben elterjedtté vált a „városi autópálya” kifejezés. A téren a külön szintű csomópontot és az M3-as metróvonal állomását 1974-1976 között alakították ki. A Váci utca északi szakaszát 1964-ben, a délit 1996-ban alakították át sétálóutcává.[2] A mai tér neve 1992. április 30-án jött létre a Ferenciek tere és a Felszabadulás tér összevonásából. Azóta sokféle terv és ötlet született a tér és a forgalmas főútvonal élhetőbbé tételéről, forgalmának csillapításáról és a villamos újraindításáról is. 2012-2014 között megszüntették az Y alakú közúti aluljárót és a Veres Pálné utcai gyalogos aluljárót. A metróaluljáró tágasabb lett. A felszínen gyalogosan újra átjárhatóvá tették a Ferenciek tere - Petőfi Sándor utca irányt, ám a járműforgalom elől elzárták. (A kerékpáros közlekedés és a BKK járatai használhatják.) A Ferenciek tere korábbi elnevezései: A 16. századtól Platea dominorum (Urak utcája), ill. Szent Péter utca, 1690-től Herrngasse (Úri utca), a 18. századtól Mönchengasse (Barátok utcája), Mönchenplatz (Barátok tere), Franziskanerplatz, ill. Universitätplatz (Egyetem tér), 1874-től Ferenciek tere, 1962-től Károlyi utca, 1991-től Ferenciek tere. A Felszabadulás tér korábbi nevei: 1700-tól Getraydt Marktplatz (Búzapiac tér), 1730-tól Weisse Rosen Platz (Fehér Rózsa tér) vagy Sebastienplatz (Sebestyén tér), 1788-tól Schlangenplatz, 1874-től Kígyó tér, 1921-től Apponyi tér, 1953-tól Felszabadulás tér. A pesti népnyelv a szocializmusban "Felszab térnek" nevezte, ami a rendszerváltás után lassan kikopott a mindennapi használatból. Változások az Erzsébet híd építése érdekébenA Közmunkák tanácsa az épülő új híd csatlakozási útvonalait igyekezett gondosabban megtervezni, mint ahogyan az a Lánchíd–Sugár út összekötésénél sikerült. Ehhez nagy arányú bontásokra volt szükség az új hídfőnél is és a Hatvani (Kossuth Lajos) utcát is ki kellett szélesíteni. A korábbi Barátok tere, azaz: Ferenciek tere észak-déli irányú volt, a Kecskeméti utcát kötötte össze a Kronprinzstrasséval (Koronaherceg, ma Petőfi Sándor utca). Az utca torkolatában terült el a Kígyó tér, ebből vezetett a Rózsa tér és a régi Városháza felé a Kígyó utca. Ez lett egyik eleme az újonnan kialakítandó térnek, az északi oldalán. Az ott található Párizsi-házat lebontották, és helyére a jelenleg is álló Párizsi udvar került. A Kígyó utca végén a Porszász házat is lebontották; a mögötte futó Plebánia utca jelenleg a Március 15. tér része. A déli oldalon helyezkedett el a Sebestyén tér, valamint a Sebestyén utca, amely a Duna utca irányába vezetett. A tér oldalán a Kúria tűzfalához illeszkedve bazár állt, amelyet Feszty Adolf tervezett. Ennek lebontása után, a háta mögött keletkezett a Kúria utca, a Királyi Bérpalota mögött.[3] A tér középső részén állott a Hétszemélyes tábla és a Müller-ház, ezeket is lebontották. Az új híd felé vezető út (Eskü tér, illetve Szabadsajtó út) két szélére épültek a Klotild paloták.[4] Az egykori Sebestyén utca és Kígyó utca közti apró házak lebontásával látványos és széles tér keletkezett. Ezt 1921-ben Apponyi térnek nevezték el. A tér északi oldalán, a Klotild palota előtt állították fel Pázmány Péter szobrát,[5] az út tengelyétől délre, szimmetrikusan Werbőczy szobra állt. A Ferenciek terének épületeiA XIX. század végén lebontott épületek sokkal kisebbek voltak a jelenlegieknél. A déli Klotild palota előtti téren például tizenhat apró ház állt.
KözlekedéseAutóbuszAz alábbi autóbuszok megállnak a Ferenciek terén: MetróItt található a 3-as metró egyik állomása. Az állomás 27,7 méterrel van a felszín alatt. A metróállomást 1976. december 31-én adták át.[9] Látnivalók
Jegyzetek
Források
További információk
|
||||||||||||||||||||||||
