|
Groó Diana
Groó Diana (Budapest, 1973. szeptember 10. –) magyar filmrendező, forgatókönyvíró. PályájaAnyai ági felmenői Lengyelországban éltek; a VII. kerületben, a Kazinczy utca környékén nőtt fel. Filmjeiben rendszeresen megjelenik a közép-európai zsidóság, mint téma. Származását élete fontos momentumának vallja. „A zsidóság – életem része; a származásom miatt, és mert izgat ez a kultúra, illetve a még meg nem mutatott területe – »ahogy én látom« - perspektíva.”[1] A Radnóti Gimnázium angol–orosz fakultációjára járt, érettségi után jelentkezett a filmművészetire, de nem vették fel. Egy ideig Szegeden francia szakon, majd 1992-1995 között az ELTE bölcsészkarán francia–hebraisztika szakon tanult. 1993-tól a Hunnia Filmstúdióban és a Budapest Filmstúdióban volt asszisztens. 1995-2001 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem TV és Filmrendező szakán Simó Sándor osztályában szerzett diplomát. 1997-től a Balázs Béla Stúdió tagja. Egykori osztálytársaival, Erdélyi Dániellel, Fazekas Csabával, Fischer Gáborral, Hajdu Szabolccsal, Pálfi Györggyel, Miklauzic Bencével, Török Ferenccel közösen 2004-ben hozták létre a Madzag Filmegyletet, majd később a Madzag TV-t. 1996-ban készítette Trapé címmel a 70 éves egykor SS-tiszt légtornászról, Erwinóról és a vándorcirkuszok életéről szóló dokumentumfilmjét, mely számos fesztiválon indult és több díjat is nyert. 1999-ben a Kazinczy utca című kisjátékfilmje szintén több díjat is nyert, francia, kanadai, dán és finn televíziók is műsorukra tűzték. A 2001-ben készült Córesz című dokumentumfilm arról szól, mit kezd a holokauszt utáni harmadik nemzedék a származásával, a zsidóságával, húszas, harmincas éveikben járó zsidó fiatalok beszélnek identitásról, keresésről, gyökerekről. A filmet a Duna TV 2002-ben sugározta. 2000 óta készíti a festők művészi világát életre keltett festmények segítségével bemutató, Tarka képzelet című művészettörténeti kísérleti kisjátékfilm-sorozatot, mely Peter Greenaway, Derek Jarman és mások filmjei mellett része lett a haifai egyetemen oktatott tananyagnak, valamint a sorozattal nyitott 2005-ben az Izraeli Modern Művészetek Múzeum Párbeszéd a Klasszikusokkal című kiállítása és 2007-ben a Magyar Nemzeti Galéria a Múzeumok Éjszakáján. A sorozat eddig megjelent utolsó része „A Tarka képzelet – A virágünnep vége – Gulácsy álmai” című kisfilm képzeletbeli utazás 14 festményen keresztül Gulácsy Lajossal Na’Conxypan álom-birodalmába. 2004-ben elkészült első nagyjátékfilmje, a Csoda Krakkóban, részben önéletrajzi ihletésű a lengyel fiú és a magyar lány története. Az Előttem az élet című dokumentumfilm a Pető Intézet felkérésére készült 2006-ban, a cél a Pető-módszer bemutatása volt.[2] A 41. Magyar Filmszemlén mutatták be Vespa című filmjét, amely egy 12 év körüli roma kisfiúról szól, aki egy csokipapírral nyer egy robogót. A borsodi fiúcska egyedül indul a fővárosba, hogy átvegye nyereményét. A meseszerű road movie a fiú kalandos napját meséli el, amint álmokkal és büszkeséggel telve elindul, hogy a motorral visszatérve, azt megmutathassa a falubélieknek.[3][4][5][6][7][8][9] 2012-ben Groó Diana rendezett egy epizódot "Gaya – Picasso gyermeke" címmel a Hegyek és tengerek között című hatrészes dokumentumfilm-sorozatban, amely a magyarországi diákok előítéletességét vizsgáló szociológiai kutatás részeként készült el.[10][11] 2013 júliusában díjat nyert a jeruzsálemi nemzetközi filmfesztiválon a világ első rabbinőjéről szóló alkotásával, a Regina című filmmel. A zsűri indoklása alapján „az egyetlen fennmaradt fényképre épített dokumentumfilmben Groó Dianának sikerült a legminimálisabb nyomokból egy kutató kíváncsiságával újra életre keltenie Regina Jonas, a világ első felszentelt nő rabbijának figyelemre méltó személyiségét. Archív felvételek, levéltöredékek, emlékirat-részletek és saját találékonyságának segítségével Groó visszahozta régmúlt szellemét, és ennek révén mindannyiunkat megismertetett egy bátor és teljesen egyedülálló nővel." A film producere George Weisz, az Oscar díjas színésznő, Rachel Weisz édesapja.[12][13][14] Groó 2013-tól "Az ügyvéd" munkacímű filmen dolgozik, mely a tiszaeszlári perben eljáró Eötvös Károly életét fogja bemutatni.[15] Filmek, díjak
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
