|
Gutkeled nemzetség   A Gutkeled (Guthkeled, Gút-Keled, Gut-Keled, Cletgud, Gledguth, Gwthkeleth) nemzetség[1] leszármazottai közül az elmúlt 900 évben egy lengyel király mellett számtalan erdélyi fejedelem, herceg, nádor, erdélyi vajda, országbíró, bán, esztergomi érsek, tárnokmester, ajtónállómester, lovászmester, ispán került ki. A hatalmas Gutkeled nemzetségből összesen 18 család vált ki Jósa András régész szerint: a várkonyi és bősi Amadé, Anarcsi, Atyai, Balkányi, ecsedi és somlyói Báthori, butkai Butkay, Chatáry, Daróczy, Doby, kis- és nagygúti és a gúti Országh, Málczay, Marczaltőy, márki Márky, Maróthi, ráskai Ráskay, szakolyi és kisvárdai Szakoli és a Zeleméri (Kamarás) család. TörténetükKézai Simon szerint a Gutkeled nemzetség ősei Orseoló Péter király idejében (1038 – 1041) jöttek Magyarországra[2] a Sváb Hercegségből, a Stof, azaz Stauf-házból származtak.[3] Stauf vára vagy a badeni Freiburg vidéki Burg Staufen, vagy a württenbergi Hohenstaufen vagy a göppingeni Hohenstauf lehetett. Gut és Keled ispánok 1093-ban és 1111-ben szerepelnek az oklevelekben. A nemzetség legrégebbi ismert tagja Gutkeled nembeli Vid ispán, a Ráskaiak őse, Salamon király idejéből.[2] BirtokaikLegrégibb ismert birtokuk a Székesfehérvár melletti Gút falu, de legjelentősebb birtokaik a Nyírségben voltak. A Zala vármegyei csatári monostor alapítólevele szerint ott a nemzetségnek legalább öt tagja volt birtokos. Emellett ők alapították a sárvári, a nyíradonyi és az Egyedi monostort is.[2] 1326-ból ismert a nemzetség egyik ágának folyamodványa, és az ennek alapján kiállított adománylevél, mely a Somogy megyei Koppányt leverő Weissenburgi Vencellint a Gutkeled nemzetség ősének nevezi, és az oklevél szerint még ő kapta Szent Istvántól Rakamaz, Nyír-Bátor (Nyírbátor), Pócs (Máriapócs), Ábrány (Nyírábrány), és Nyíregyház (Nyíregyháza) nevű falvakat.[4] A nemzetség tagjai 1307-ben osztoztak meg Bihar vármegyei ősi birtokaikon, ekkor Kozma fia Ivánka mester Negyvenszilt nyerte. Ivánka és egyik rokona (talán öccse?), János mester 1312-ben részt vett Károly Róbert Kassa felmentésére Aba Amadé fiai ellen indított, győztes hadjáratában.[5] Az 1312. évi osztozkodáskor a nemzetség birtokában volt Pérecs és Diószeg is. Ezenkívül bírták még: 1321-ben Kágyát, Szebent, Orbánost és Botkutátis megszerezték, az utóbbiakat 1335-ben Nagy-Károly-ért cserélték el. 1352-ben pedig Bánkot a Kállayaktól nyerték cserébe. 1338-ban Nagyér, 1347-ben Adonymonostora, 1397-ben pedig Egyed, Csokaly, Tiszapáliháza és Vidékháza is a birtokukba került. Az e nemzetségből leszármazott Maróti család, melynek őse az 1272-1298 közt élt Csépán unokája István volt, csak a 15. század elején nyert nagyobb birtokokat a vármegye területén Zsigmond királytól. 1418-ban Szekcsőd, és Bökény is a birtokaik közé tartozott. 1287-től az 1400-as évek elejéig Küngös (ekkoriban Kyngus, és Kingus) is az ő birtokuk volt. Királynéi lovászok, hercegi népek lakják. A Gutkeled nemzetség ágai és családjaiA nemzetség 2, a sárvármonostori és a majádi főágra oszlik, amelyekből 4 és 3 ágon keresztül legalább 55 nemesi család származik.[2] A két főág és a hét ág:[6] Sárvármonostori főágApaj - István bán ága[7]
Várdai ág[8] Ez az ág a sárvármonostori főág egyik leggazdagabb és legelőkelőbb hajtása volt. Ehhez az ághoz tartozott I. Pelbált fia Pelbárt, aki 1250-ben Sárvármonostor kegyurai között foglalt helyet. 1264-ben Gacsályon lakott. I. Pelbárt unokatestvére volt Mihály, a Várday család őse. Fiai Aladár és László voltak, akik 1250-ben Sárvármonostor helyreállításán fáradoztak. Aladár unokája János, 1330-ban Szamosbecset nyerte Druget Vilmos szepesi és abaújvári főispántól, de ezt 1334-ben vissza kellett adnia. 1333-ban megvette Pete helység negyedét a Balkányiaktól, ettől kezdve a Várdai család mindegyre több birtokot szerzett Szatmár vármegyében is.
Farkas ága[9]
Tiba ága[8]
Majádi főágBátori ág[10]
Egyedmonostori ág[11]
Lotárd ága[12]
Egyéb tagok
Ismert Gutkeled nembeliek
A régi krónikák a Gutkeled nemzetségről
Jegyzetek
Források
További információkKapcsolódód cikkek |
