|
Gyöngyöspata
Gyöngyöspata város Heves vármegye Gyöngyösi járásában. Magyarország egyik legkisebb városa. FekvéseGyöngyöspata a Mátra délnyugati lábánál, Gyöngyöstől 11 km-re nyugatra, a 2402-es és a 2406-os utak találkozásánál fekszik. Története  Ez a terület már a magyarok előtt is lakott volt. Vaskori, avar és a honfoglalás kori sírokat is tártak itt fel. A honfoglalás idején az Aba nemzetségnek jutott a terület. A településen a 10. században várat építettek (Pata vára). Anonymus szerint:„…Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edemennek a Mátra erdőiben, ahol az unokájuk, Pata később várat épített.” Az ásatásokból kiderült, hogy a vár Gyöngyöspata felett emelkedett: őseink a fennsík peremén 4-5 méter széles árkot ástak, és annak belső oldalától két méterre agyagba ágyazott, kb. 400 méter kerületű kőfalat raktak. Erre szorosan egymás mellé fektetett vaskapcsokkal összefogott rönköket fektettek. A faépítményt agyaggal tiporták be, helyenként kürtőket is falaztak. A fát meggyújtották, s az vörös tömbökben kiégette a feldombolt agyagot. Így készítették el a 3-6 méteres sáncot. Pata rokonságban állt a nagyfejedelem családjával. Új kapcsolat szövődött közöttük, amikor későbbi utóda, Aba Sámuel 1010 körül feleségül vette Géza fejedelem lányát. 1010-ben épült a vár mellett, a Póctetőn a főesperességi templom, a Szent Péter-templom, ahonnan 40 település egyházi életét irányították. 1234-ben II. András király Sükkösd fia Demeter, királyi főétekfogónak ajándékozta, aki a Nekcseyek őse volt. 1299-ben Demeter unokái örökölték a birtokot, Sándor fia Demeter lett Gyöngyöspata gazdája. 1301-ben az Abák nagy része birtokát vesztette: Csák Mátéval és Aba Amadéval szövetkeztek Károly Róbert ellen, ám a rozgonyi csata megpecsételte a sorsukat. Nekcsey Demeter viszont megmaradt a király hűségén, műveltsége, egyetemi tanulmányai alapján a királyi udvar körül csoportosuló fiatal nemesek, lovagok irányítójává vált. 1316-ban elnyerte a tárnokmesteri méltóságot is, így ő intézhette a királyi pénzügyeket 1338-ig. Nevéhez kapcsolódik a firenzei mintára vert aranyforintot megteremtő pénzreform bevezetése is. (A helyi általános iskola ma az ő nevét viseli.) A 14. században Demeter tárnokmester unokái, Sándor és Miklós voltak Pata kegyurai, akik a birtokrészről lemondó Péter öccsüket 1300 márka arannyal, 10 vég különösen finom posztóval és 60 lóval kártalanították. A század végén Ilosvai Leusták és az Aba nembeli Kompolti István próbálta megszerezni a birtokot, de Zsigmond király Szécsényi Frank országbírónak és nejének, Kont Katalinnak adta zálogba 2000 aranyforintért.  1455-ben és 1460-ban Guthi Országh Mihály és Losonczy Albert kapta meg Szécsény Lászlótól 40 000 forintos zálogkölcsön fejében Gyöngyöst és környékét, így a patai birtokot is. A várat 1459-ben – más források szerint 1460-ban[5] – cseh husziták támadták, sőt meg is szállták a cseh Giskra emberei, Zagyvafői Andriskó és Ulrik vezetésével, kb. 600 fő lovas és szekerező gyalogos sereggel. Héderváry László egri püspök a királyt hívta segítségül, amire válaszul Hunyadi Mátyás Rozgonyi Sebestyént küldte a husziták ellen. Hosszú alkudozás és a zsoldosok szétszéledése után Mátyás király személyes vezetésével indult meg az ostrom. Végül a király serege itt vívta meg első győztes csatáját: július 18-án a csehek szabad elvonulás fejében feladták a várat. Mátyás király a sok és „súlyos kárt szenvedett” Patát mezővárosi rangra emelte, és mentesítette a kamarai adó alól. Kegyúri jogon káplánjának, Nenkei György egri kanonoknak adta a 100 aranydukátot jövedelmező patai főesperességet. A 15. században Heves vármegye harmadik legnagyobb települése volt, Eger és Gyöngyös után. A 16. század első felében Losonczy Albert fia, István, a temesvári hős volt a falu földesura, aki Országh Mihály fiának özvegyével az egész hatalmas birtokot megörökölte. Az ő halála után családja és az Országh örökösök pereskedtek Pata birtoklásáért, amíg 1567-ben Miksa király birtokába nem került, aki Guti Országh Borbála férjének, Török Ferenc dunántúli főkapitánynak adományozta. Ez azonban már csak névleges aktus volt, hiszen 1554-ben a falu török kézre került, szultáni birtok lett, a budai pasa igazgatta. Ekkor a helyiek csekély gabonatermeléssel, állattartással és borászattal foglalkoztak. Lakossága ugyan megfogyatkozott, de még a hódoltság utolsó évében (1685) is a legnépesebbnek számított Heves fizetésképtelen falvai között. 1669-ben Hamvay Ferenc alispáné lett, akinek birtoklása után gyakran cserélt gazdát az uradalom, de a várat többé nem építették fel. Itt írták az 1886-ban megtalált Patai graduále néven ismert 16. századi kódexet, amely gregorián és magyar nyelvű énekeket tartalmaz. Az 1965. évi feltárás során a felszín alatt megtalálták a kőből, az átégetett földből és fából épített vár keleti szakaszainak részeit, az egykori palánkvár megszenesedett gerendamaradványait, amelyeket ezután betemettek. 2013-ban a gyöngyöspatai képviselő-testület egyhangú szavazással új címert fogadott el.[forrás?] A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[6] KözéletePolgármesterei
Gyöngyöspata 2006-ban megválasztott polgármestere, Molnár József 2010 tavaszán, az önkormányzati választás előtti időszakban hunyt el. Posztjának betöltésére – mivel halála április 1. és a rendes önkormányzati választás időpontja közötti időszakra esett – nem lehetett időközi polgármester-választást kitűzni, feladatait az önkormányzati ciklus hátralévő részére Paziczki László alpolgármester vette át.[16] A településen 2011. július 17-én azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert az előző év őszén megválasztott addigi polgármester, Tábi László áprilisban, a községben kialakult etnikai feszültségekre és egészségi állapotára hivatkozva lemondott posztjáról.[17][18] A nagy országos sajtóérdeklődés közepette lezajlott időközi választást – meglehetősen nagy számú, összesen hét jelölt közül – Juhász János Oszkár, a Jobbik jelöltje nyerte.[13] A 2014-es önkormányzati választáson a hivatalban lévő településvezető mellett három kihívója is elindult, közülük a kormánypártok színeiben (Fidesz-KDNP jelöltként) induló Hevér Lászlóné 55,36 %-os eredményt ért el. (Juhász János Oszkár (Jobbik) 36,22 %-os, Dudás József (független) 5,72 %-os, Molnár László (független) pedig 2,7 %-os eredménnyel zárta a választást. NépességeA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának 87,8%-a magyar, 11,7%-a cigány, 0,4% német és 0,1% román nemzetiségűnek vallotta magát.[19] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 12,3% cigánynak, 0,7% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,9%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 5,8% (15,9% nem nyilatkozott).[20] 2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,5% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt római katolikus, 2,5% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).[21] Etnikai feszültségek a településen2011 tavaszán a település országos hírnévre tett szert a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a helyi roma lakosság közt létrejött feszültségek miatt. A polgárőrök az egyre gyakoribbá váló bűncselekmények miatt kezdtek el járőrözni március 1-jén Gyöngyöspatán, azok elkövetésével a helyi cigány lakosságot vádolva.[22] A két oldal közötti feszültség legalább 1-2 hónapig eltartott, ezalatt több verekedés is előfordult a két csoport között, valamint a magyar radikális jobboldal számos kisebb-nagyobb szervezete felbukkant a településen, beleértve a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagjait is.  A kialakult helyzetre és betegségére hivatkozva Tábi László, Gyöngyöspata polgármestere áprilisban lemondott tisztségéről.[17] Az időközi önkormányzati választásokat 2011. július 17-re tűzték ki. Nyolc jelöltet jegyeztek be a határidő lejártáig, de közülük csak egy volt pártjelölt, Juhász Oszkár a Jobbik színeiben. A tisztségért egy másik radikális személyiség, Eszes Tamás, a Véderő vezetője is versenybe szállt. Július 16-án ifj. Farkas János, a cigány vajda fia váratlanul visszalépett Matalik Ferencné javára, akit kívülről a kormánypártok is támogattak,[23] így csak 7 emberre lehetett szavazni. A választást a Jobbik jelöltje, Juhász Oszkár nyerte 433 szavazattal, az összes leadott érvényes voks 33,8%-át szerezve meg.[24] Matalik Ferencné 333 szavazatot (26%) gyűjtve a második lett.[25] Neves személyek
Nevezetességei
TestvértelepülésekJegyzetek
Források
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
_(5725._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k).jpg)
