Habsburg Ernő osztrák főherceg

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ernő
Ernő főherceg félalakos portréja páncélban (Martino Rota, 1580 körül, Szépművészeti Múzeum, Bécs, Ausztria)
Uralkodóház	Hasburg
Született	1553. július 15. Bécs, Ausztria, Szent Római Birodalom
Elhunyt	1595. február 12. (41 évesen) Brüsszel, Németalföld, Spanyol Birodalom
Nyughelye	Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház
Édesapja	II. Miksa német-római császár, magyar király
Édesanyja	Ausztriai Mária
Vallása	római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernő témájú médiaállományokat.

Ernő (németül: Ernst; Bécs, Ausztria, Szent Római Birodalom, 1553. július 15. – Brüsszel, Spanyol–Németalföld, Spanyol Birodalom, 1595. február 12.), Hasburg főherceg, II. Miksa német-római császár második legidősebb fia, Spanyol–Németalföld kormányzója 1594 és 1595. Ezt megelőzően Alsó- és Felső Ausztria kormányzója volt 1576 és 1593 között fivére, II. Rudolf császár megbízásából, valamint Belső-Ausztria régense 1590-től 1593-ig, a kiskorú III. Ferdinánd főherceg (a későbbi császár) mellett.

1553. július 15-én született Bécsben, Ausztriában, a Hasburg-ház osztrák ágának tagjaként. I. Ferdinánd német és magyar király unokája volt (nagyapja 1556-ban lett német-római császár). Édesapja, Miksa, 1564-ben örökölte apja címeit és lett a Szent Római Birodalom császára. Édesanyja, Ausztriai Mária szintén Hasburg volt, a család spanyol ágának tagja, a lemondott V. Károly német-római császár leánya. Így szülei közeli rokoni kapcsolatban álltak: elsőfokú unokatestvéri voltak egymásnak.

Miksának és Máriának összesen tizenhat gyermeke született. Ernő volt a negyedik, egyben a harmadik fiú, bár az 1551-ben született Ferdinánd testvére alig több mint egy évvel születését követően, 1552-ben, még Ernő születése előtt elhunyt, így a két testvér nem ismerhette egymást. Gyermekkorát a Spanyol Birodalomban töltötte, ahol fivérével, Rudolffal (a leendő császárral) anyai nagybátyjuk, II. Fülöp spanyol király udvarában tanultak.

1572-ben elhunyt II. Zsigmond Ágost lengyel király, ezzel férfiágon kihalt a Jagelló-ház. Miksa császár a két nemzet köztársaságának megüresedett trónjára Ernő fiát jelöltette. Kezdetben a főherceg számított az egyik legerősebb jelöltnek, ám a lengyel nemesség tartva attól, hogy Habsburg-mintára abszolút hatalmat vezetne be, továbbá, hogy a katolikus főherceg nem lesz toleráns a protestánsokkal, valamint, hogy az Oszmán Birodalommal háborúzó Habsburgok a Nemzetközösséget is bevonják a konfliktusba – Ernővel szemben IX. Károly francia király öccsét, Valois Henriket választották királlyá. Az 1576-os királyválasztáson ismét erős jelöltként tűnt fel apja és nagybátyja, II. Ferdinánd főherceg mellett, ám nagy meglepetésre végül Báthory István erdélyi fejedelmet választották urakodóvá.

1576-ban bátyja, Rudolf császár Ernőt Alsó- és Felső-Ausztria kormányzójává nevezte ki, valamint 1577-ben a Magyar Királyság katonai főkormányzójává – a főherceg az előbbit 1593-ig, míg utóbbit 1592-ig töltötte be. 1590-ben meghalt nagybátyja, II. Károly főherceg. Kiskorú fiának, III. Ferdinánd főhercegnek gyámságát Belső-Ausztriában ő vette át. Két évvel később, a tizenöt éves háború során a magyarországi Habsburg-hadak élén vereséget szenvedett a töröktől.

Nagybátyja, II. Fülöp spanyol király megbízta a Spanyol–Németalföld kormányzásával. Ernő csak 1594-ben érkezett Brüsszelbe, és 1595 februárjában el is hunyt. Kormányzóságának alig több, mint egy éve túl rövid idő volt ahhoz, hogy nagyobb politikai jelentőségűvé váljon. A Habsburgok műgyűjteményeinek szempontjából azonban a főherceg-kormányzó igen fontos lépést tett, amikor a németalföldi Pieter Brueghel festőművész munkásságára felfigyelve, beajánlotta őt a császári udvarba.