Harcos

	Harcos (Zboj)
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Szinnai
Rang	község
Első írásos említés	1567
Polgármester	Ladislav Ladomirjak
Irányítószám	067 68
Körzethívószám	057
Forgalmi rendszám	SV
	Népesség
Teljes népesség	285 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	8 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	345 m
Terület	50,54 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 22° 28′ 58″49.028056°N 22.482778°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 41″, k. h. 22° 28′ 58″49.028056°N 22.482778°E
	Harcos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Harcos témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Harcos (1899-ig Zboj, szlovákul: Zboj) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.

Fekvése

Szinnától 40 km-re északkeletre, az ukrán határ mellett (külterülete a lengyel határt is eléri), a Zboji-patak partján fekszik.

Története

1567-ben említik először, amikor a soltészjog alapján ruszinokkal telepítették be. A 17. század végéig a Drugeth család homonnai uradalmához tartozott, majd a 18. században a Csákyaké. 1715-ben 28 háza létezett. 1720-ban malom is működött a településen. 1787-ben már 71 ház állt a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZBOJ. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Gr. Csáky Uraság, lakosai gör. katolikusok, fekszik d. Ulics Krivához 3/4, é. pedig Novoszeliczához 1/2 órányira; határja 2 nyomásbéli, hegyes, vőlgyes, kősziklás, sovány fejér agyagos, kavitstsal elegyes a’ földgye, leginkább zabot terem, középszerűen kevés árpát, kölest, tatárkát, és krompélyt; erdeje van, legelővel bővelkedik; piatza Homonnán, és Ungváron.”^[2]

A 19. században a Schmidegh család birtoka. 1828-ban 88 háza volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zboj, Zemplén v. orosz f. közel Gallicziához: 2 romai, 650 g. kath., 13 zsidó lak. Hegyes, erdős, sovány határ. Fenyves és bikkes erdő. 1064 h. szántóföld. Görög anya sz. egyház. Malom. F. u. gr. Schmindegg. Ut. p. Szobráncz.”^[3]

A 20. században a Lobkowitz családé volt. A század elején területén fűrészüzem létesült.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Harczos, azelőtt Zboj. Ruthén kisközség 121 házzal és 832 gör. kath. vallású lakossal. Ung vármegye határán fekszik s postája, távírója és vasúti állomása Nagyberezna. A homonnai uradalom tartozéka volt s az újabb korban került a gróf Csákyak birtokába. Most herczeg Lobkovitz Rezsőnek van itt nagyobb birtoka, fűrészgyára és két csinos vadászlaka. Vidéke vonzó, vadregényes. Határában savanyúvíz-forrás bugyog. Czárinka, vagyis királyné nevű dűlőjének van talán valami történeti jelentősége. Gör. kath. temploma 1776-ban épült.”^[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Szinnai járásához tartozott. Az első világháborúban a falu csaknem teljesen elpusztult. 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1941-ben 80 helybeli vonult be a magyar hadseregbe. 1944-ben a falu zsidó lakosságát elhurcolták. A harcokban a falu súlyos károkat szenvedett, környékét teljesen elaknásították. Az aknamezőkön 21 lakos lelte halálát, 22-en pedig súlyosan megsebesültek.

A második világháború után 69 helybeli keresett Csehországban munkát, mások Kassára költöztek. 1945. november 23-án a falut banditák szállták meg és néhány lakost kivégeztek. A buszközlekedés 1947-ben indult meg. 1955-ben posta, 1960-ban iskola épült a településen. Az új templom 1966-ban épült.

Népessége

1910-ben 1002, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 488 lakosából 383 szlovák, 49 ruszin és 32 ukrán volt.

2011-ben 387 lakosából 231 szlovák, 123 ruszin és 11 ukrán volt.

Nevezetességei

A falunak 1706-ban épített, Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt ortodox fatemploma volt, melyet 1966-ban a bártfai falumúzeumba szállítottak. Új, téglából épített temploma ekkor épült a régi helyett.

Híres személyek

Itt született 1764-ben Petr Dmitrijevics Lodij ruszin jogász és filozófus.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség

[1]

[2]

[3]

[4]