Harkivi terület
Harkivi terület (Харківська область) közigazgatási egység Ukrajna északkeleti részén, székhelye Harkiv. Területe 31,4 ezer km², népessége 2,782 millió fő. Északnyugaton a Szumi, nyugaton a Poltavai, keleten a Luhanszki, délnyugaton a Dnyipropetrovszki, délkeleten a Donecki területtel, északon Oroszországgal határos. 1932. február 27-én hozták létre. FöldrajzA terület középső részén a Sziverszkij-Donyec fut, ez a Közép-orosz-hátság déli határa. A harkivi terület többnyire sztyeppvidék, északnyugaton erdős sztyepp is előfordul – tölgyesekkel és más lombhullató fafajokkal. A talajok igen termékenyek, ezért a természetes növénytakaró helyén szántóföldi gazdálkodás folyik (az árkos talajerózió gyakori jelenség a területen, főleg a hátságon). Természetvédelem2004-ben alapították 14 315 ha területű Homilsanszki erdő nemzeti természetvédelmi területet (Національний природний парк Гомільшанські ліси),[2] 2009-ben alapították az 5244 ha-os Szlobozsanszkij nemzeti természetvédelmi területet (Національний природний парк Слобожанський).[3] NépességA falusi népesség aránya viszonylag magas, bár 1939 óta folyamatosan csökken. A népesség összetétele 2001-ben.[4]
KözigazgatásA Harkivi terület 27 járásra oszlik, 17 városa és 61 városi jellegű települése van. A falvak száma 1683.[5] Nagyobb városai és lakosságuk a 2001-es népszámlálás alapján:[6]
GazdaságA termőterület kb. ⅔-n őszi búzát és kukoricát termesztenek, ipari növények közül a cukorrépa, napraforgó, kender és dohány termesztése jelentős. Számottevő a szarvasmarha-, sertés- és baromfitenyésztés, fejlett a tejtermelés. A legfontosabb gazdasági alakulat azonban a hatalmas harkivi ipari városkörzet, ahol a terület lakosságának a fele él. A többi település kisebb, iparuk pedig főként mezőgazdasági nyersanyagokat dolgoz fel. Sebelinka és Jefremivka környékén földgázt termelnek ki. Jegyzetek
További információk
|