Hary Béla (Szilágysomlyó, 1934. október 2. – Kolozsvár, 2011. május 14.) erdélyi karmester, zeneszerző.

Gyermekkorában hegedülni, majd zongorázni tanult. Zenei tanulmányait a kolozsvári piarista gimnáziumban kezdte meg 1944-ben. 1948-ban a Magyar Művészeti Intézetbe jelentkezett, ahol Halmos György növendéke volt. 1950-ben az intézet szaklíceumokra való bontásával a zenelíceumba került, ahol 1952-ben érettségizett. A líceumban, Guttmann Mihály neves zenepedagógus vezetése alatt ismerkedett meg a karvezetés tudományával.

A kolozsvári zeneakadémián folytatta tanulmányait, párhuzamosan zeneszerzés és karmesteri szakon. 1956-ban került a Kolozsvári Magyar Operához korrepetitorként. 1958-ban államvizsgázott, Bizet Carmen című operáját vezényelte.

Kétszer volt a kolozsvári opera igazgatója (1973-1978; 1984-1989). Közbenjárásának köszönhetően az 1980-as évek végén, a kommunista rezsim elállt korábbi döntésétől és engedélyezte, hogy a kolozsvári operaházban továbbra is játsszák magyar zeneszerzők műveit. Operák mellett, számos operettek és balettet vezényelt, közben zeneszerzéssel is foglalkozott. Az operaház társulatával számos belföldi és külföldi városban fellépett. A Kolozsvári Magyar Opera és a Gyulai Várszínház együttműködésével született meg Erkel Ferenc összes operájának felújítása és bemutatója. Ezek dramaturgiai munkáját Hary Béla végezte.

1998-ban a Kolozsvári Magyar Opera örökös tagjává választotta. 2005-ben az első Bartók Béla Nemzetközi Operakarmester-verseny zsűrijének tagja volt. Két lánya van: Judit, szoprán valamint Noémi oboa- és angolkürt-művész.

• Zenés színpadi művek:

Taligás király. Színpadi kísérőzene Marton Lili darabjához (1959)

A néma levente. Színpadi kísérőzene Heltai Jenő darabjához 81961)

A makrancos hölgy. Színpadi kísérőzene Shakespeare darabjához (1962)

Patetica '77- Színpadi kísérőzene Mihnea Gheorghiu darabjához.

Tóték. Színpadi kísérőzene Örkény István darabjához.

Olasz szalmakalap. Színpadi kísérőzene Labiche vígjátékához.

Sárga rózsa. Balett Jókai Mór nyomán Horváth Béla librettójára (1975)

Hófehérke és a hét törpe. Balett Perrault meséje alapján (1980)

Farsang. Musical Ion Luca Caragiale nyomán (1982)

Játékparádé. Balett

• Zenekari- és kamaraművek:

Mișcări coreografice. Bemutatta a Kolozsvári Állami Filharmónia 1975-ben

Holokauszt. Szimfonikus költemény.

Tíz darab zongorára (1979)

Öt Petőfi-költemény népdalváltozatának feldolgozása énekhangra és zongorára. Román nyelven is. (Alku, Temetésre szól az ének, Hortobágyi kocsmárosné, Fürdik a holdvilág az éj tengerében, Megy a juhász a szamáron)

Két Arany-költemény megzenésítése

Tizenegy gyermekdarab

Három zongoradarab jazzritmusban

Két zongoradarab In memoriam Bartók Béla (Meditazione, Toccata)

• 1970: A Kolozsvári Magyar Opera pármai vendégszereplése előtt Toscanini-centenáriumi év volt, ezért az ottani polgármester Toscanini-emlékérmet adományozott Hary Bélának.
• 1981: Bartók Béla születésének századik évfordulójára a Bartók Emlékbizottság elismerő okievet és emlékérmet adott a Bartók-művek vezénylése során kifejtett tevékenysége miatt.
• 1993: Göncz Árpádtól vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét.
• 1994: Ruzitska-Vándordíj az év legjobb teljesítményéért.
• 1996: Az EMKE a magyar szerzők alkotásainak hazai és külföldi színpadokon való bemutatásáért, népszerűsítéséért Erkel-díjjal tüntette ki.
• 1998: A Kolozsvári Magyar Opera fennállásának 50. évfordulóján a díszoklevél mellett örökös tagságot nyert.
• 1999: Az Ipó László Közművelődési Alapítvány tiszteletbeli tagjának választotta.
• 2000: Békés Megye Önkormányzata Sík Ferenc-díjat adott át az Erkel-operák zenei vezetéséért, színpadra állításáért és gyulai bemutatásáért.
• 2002: A Caragiale-év alkalmával a kolozsvári polgármesteri hivataltól emlékplakettet kapott a Farsang musicalnek a kolozsvári Román Operában történt bemutatásáért.
• 2003: „Hűséges Szolgálat” Nemzeti Érdemrend a román államtól.
• 2004: A Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának PRO CULTURA HUNGARICA emlékplakettje.
• 2005: A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem szenátusa díszdoktori címet adományozott számára.
• 2009: A Báthory István Alapítvány Szilágysági Magyarok díszoklevéllel tüntette ki.

• Nagy-Hintós Diana: Hary Béla. Életútinterjú; Komp-Press, Kolozsvár, 2008 (Prospero könyvek)
• Gyászjelentés, Szabadság, 2011. május 17. Online hozzáférés

• Erdélyi magyar ki kicsoda. Nagyvárad: RMDSZ–BMC Kiadó. 2010. 280. o. ISBN 978-973-00725-6-3  

• Jókai Mór emlékezete Erdélyben