Hermosillo
Hermosillo egy nagyváros Mexikóban, Sonora állam fővárosa, az Hermosillói főegyházmegye érseki székvárosa. Lakossága 2010-ben kb. 715 000 fő volt.[2] FöldrajzFekvéseA nagy kiterjedésű Hermosillo Mexikó északi, Sonora állam déli részén fekszik a Kaliforniai-öböltől mintegy 90 km-re. A terület felszíne nagyrészt enyhén hullámos, a várost alacsony hegyek veszik körül, a lakóterület keleti részén pedig a város kedvelt kilátópontja, a Cerro de la Campana nevű hegy emelkedik.[3] A tőle keletre fekvő hegyek vizeit a város határában elhelyezkedő, Mexikó egykori elnökéről elnevezett Abelardo L. Rodríguez-víztározó gyűjti össze.[4] ÉghajlatA város éghajlata száraz és rendkívül forró. Minden hónapban mértek már legalább 34 °C-os hőséget, de áprilistól októberig 43 °C fölé is kúszott már a hőmérséklet az összes hónapban. A maximumrekord eddig 47,5 °C volt. A téli hónapokban gyenge fagy is előfordulhat. Az éves csapadékmennyiség átlagosan mindössze 320 mm, és ennek is kétharmad része három hónap alatt, júliustól szeptemberig hull, a többi hónap rendkívül száraz.
KözlekedésHermosillo jelentős közlekedési csomópont: áthalad rajta az ország egyik legfontosabb főútja, a 15-ös, mely Mexikóvárost az északi határ mellett fekvő Heroica Nogalessel köti össze, és innen indul ki a 14-es és a 16-os főút is. Előbbi Moctezuma, utóbbi pedig Chihuahuán keresztül a szintén határmenti Manuel Ojinaga városával köti össze. Emellett két állami szintű főút, a 20-as és a 100-as indul innen keleti, illetve nyugati irányba.[6] A város nemzetközi repülőtere a General Ignacio Pesqueira García nemzetközi repülőtér.[7] NépességA város lakóinak száma a közelmúltban igen gyorsan nőtt: 1990 és 2010 között kb. 1,75-szörösére növekedett. A változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[2]
TörténeteA mai város területén 1700-ban jött létre az első három település: Nuestra Señora del Pópulo, Nuestra Señora de Los Ángeles és Santísima Trinidad del Pitic. Ezeket még szeri, tepoka és pima indiánok lakták. Az első kettő és a harmadik népcsoport között viszályok dúltak, minek következtében a három falu lassan kezdett elnéptelenedni. 1718-ban don Manuel de San Juan y Santa Cruz kormányzó elrendelte Santísima Trinidad del Pitic újratelepítését. 1725. szeptember 29-én az itt lakó szerik megtámadták a közeli Opodepe falut és 22 embert megöltek, emiatt üldözni kezdték őket, és csak 1726-ban jött létre a béke. Mindenesetre az indiánok megtapasztalt harciassága miatt a spanyolok felépítették Pitic erődjét. 1772-ben öntözőcsatorna is épült itt, és ebben az évben parcelláztak fel számos telket a lakosok számára. 1787-ben épült fel a város első temploma.[8] 1825. február 9-én az akkor Villa del Piticnek nevezett település egy akkori közigazgatási egység, egy partido székhelye lett, majd 1828. szeptember 5-én ciudad rangra emelték és nevét José María González de Hermosillo tiszteletére Hermosillóra változtatták. 1831. március 14-től az állam fővárosa lett, de csak 1832. május 25-ig, amikor is az irányító szervek Arizpébe költöztek és csak 1879-ben tértek vissza ide (úgy tervezték, csak ideiglenesen, de végül véglegesen).[8] 1852-ben egy csapat francia kalandor Gaston de Raousset-Boulbon vezetésével elfoglalta a várost és bejelentette egy új francia állam megalakulását, ami csak néhány napig állt fenn.[forrás?] 1881. november 14-én befejeződött a tengerparti Guaymast a határmenti Nogalessel összekötő vasút építése, mely hatalmas lendületet adott a város fejlődésének: felvirágzott a bányászat, a kereskedelem és a mezőgazdaság is.[8] Turizmus, látnivalók![]() A város nem kimondott turisztikai célpont. Kevés régi műemlék található itt (köztük megemlítendő a Nagyboldogasszony-székesegyház, a Kormányzati Palota valamint a Carmen- és a Szentlélek-kápolnák[8]), viszont a viszonylag közeli tengerpart és a változatos természeti környezet és néhány múzeum és modern épület az, ami mégis turistákat vonz Hermosillóba. A város legfontosabb kulturális központja a Centro Cultural Musas és az 1980-ban megnyitott Casa de la Cultura.[9] Az 1944 és 1948 között épült Museo Regional de la Universidad de Sonora főként az állam régészeti leleteivel és történelmével foglalkozik 5 kiállítóteremben, de van 2 terme időszakos kiállítások számára is.[10] A La Burbuja Museo del Niño, amint neve („Buborék Gyermekmúzeum”) is mutatja, gyermekek számára épült: a kicsik (és a nagyobbak) szinte játszva fedezhetik fel és érthetik meg környezetüket.[11] A turisták körében nagy népszerűségnek örvend a 20. század közepén Hermosillo Villa de Seris nevű részében megszületett és ma is leginkább ott árusított édesség, a coyota.[12] A város legfontosabb kulturális–művészeti fesztiválja a városalapítás emlékére 2003 óta minden évben megtartott Festival del Pitic.[13] SportA város legismertebb labdarúgó-csapata a másodosztályú Cimarrones de Sonora, de itt játszik még a harmadosztályú bajnokságot is megjárt Búhos de Hermosillo (nevének jelentése: hermosillói baglyok) és a Poblado Miguel Alemán FC (mely Mexikó egykori elnökéről kapta a nevét) is. Jegyzetek
|