Herrmann Antal
Herrmann Antal (Brassó, 1851. július 30. – Szeged, 1926. április 15.) magyar néprajzkutató, egyetemi tanár. ÉletrajzaTanulmányait a bécsi, kolozsvári és budapesti egyetemeken végezte. 1871–73-ban Brassóban, 1875-től 1879-ig Pancsován, majd Budapesten, Fehértemplomban tanított. 1883-tól a német nyelv és irodalom tanára a fővárosi pedagógiumban. 1898-ban a Kolozsvári Egyetem magántanára lett a néprajz tárgyköréből. 1921-től a szegedi egyetem c. ny. rendkívüli, 1924-től c. ny. rendes tanára, 1887-ben Katona Lajos és Wlislocki Henrik közreműködésével megindította az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn[1][2][3] című folyóiratot. 1889-ben Hunfalvy Pállal megalapította a Magyar Néprajzi Társaságot. 1890-ben bérbe vette a kalotaszegi Jegenyefürdőt azzal a céllal, hogy a „magyar szellemi munkásoknak” olcsó és jó pihenő- és nem utolsósorban kutatóhelyet biztosítson. Az „ethnographus telepen” kétéves fennállása alatt számos neves kutató fordult meg, akik közül többen fontos dolgozatokkal járultak hozzá Kalotaszeg megismeréséhez. Az ő meghívására ment Kalotaszegre Jankó János is, aki három hónapos gyűjtőmunkájára alapozva megírta az első magyar néprajzi tájmonográfiát. 1890-ben a Kalotaszeg folyóirat munkatársa is volt. Szerkesztője volt Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című kiadvány magyarországi anyagának. Szervező munkája nyomán Erdélyben több múzeumi gyűjtemény jött létre. Maga elsősorban nemzetiségi (cigány, örmény, szász) folklór vizsgálatokat, népballadatanulmányokat végzett. A Tanácsköztársaság idején a cigányügy országos rendezésével bízták meg. A váci nyomda tulajdonosa volt. Szegeden érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[4] Művei (válogatás)
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek |