|
Huelva (tartomány)
Huelva tartomány (spanyolul provincia de Huelva, IPA: [ˈwelβa] ⓘ) közigazgatási egység Spanyolország déli részén, Andalúzia autonóm közösségben. Székhelye Huelva. Több mint 520 000 (2012) lakosának bő 30%-a tartomány nevét adó székhelyen lakik, mely a Costa de la Luz középpontjánál, a Tinto és Odiel folyóknál terül el. FöldrajzHuelva tartomány Andalúzia legnyugatibb tartománya. Területe 10 128 km². Északról Badajoz tartomány (Extremadura autonóm közösség), keletről Sevilla tartomány (Andalúzia), délről az Atlanti-óceán, nyugatról pedig Faro és Beja kerület (Portugália) határolja. Keleti határán a Guadiamar völgye fut, nyugatról, Portugália felől pedig az Ibériai-félsziget leghosszabb folyója a Guadiana a határfolyó. A déli része, a Costa de la Luz és a part menti terület síkvidék, nyugatról, a Guadiana mögül azonban az Ibériai-középhegység Dél-Portugál Zónája, a Sierra Morena nyúlik át területére és veszi körbe El Picótól kezdve észak-északkelet felől. (E terület a Pulo do Lobo, és egy zuhatagról kapta a nevét.) A Tinto és Odiel folyók összefolyásánál lévő torkolat páratlanul biztonságos és jó fekvéséről tanúskodik Kolumbusz emlékhelye, melytől keletre a Guadiamar folyóig tart az UNESCO világörökség Doñana Nemzeti Park, Európa egyik legfontosabb természeti rezervátuma.
TörténetA Gibraltári-szoros közelében lévő, röghegyi barlangokkal, folyókkal sűrűn ellátott tartomány ideális hely volt már az utolsó eljegesedési maximum előtt is az embernek, bár eddig főleg, mint az Ibériai-félsziget nagy részében az epi-gravetti korszak leletei kerültek elő. Az Odiel és Tinto közötti ősi közlekedőút minden településén láthatók azonban a megalitikus temetkezési helyek (dolmenek) és más epi-gravetti leletek, ez egészen a tartesszoszi kultúráig végigkövethető. A föníciaiak Baal erődjének hívták a székhelyet, innen alakult ki a melléknévként mai napig használt Onuba és Osonuba (ma a portugál Faro (am. világítótorony) név is. Ezen a néven Huelva város és Niebla a mór időkben is megőrizte jelentőségét. Amerika felfedezése után azonnal bekövetkezett az arany és más fémek hatalmas importja a Cádizi-öbölbe, ám leáldozott a gyarmati időknek és miután Spanyolország kiesett a világ legfejlettebb gazdaságai köréből, ismét el kellett indulnia a belföldi iparosodás útján. A Riotinto és más cégekben megnyilvánuló angol befektetők alapvető részévé váltak a területnek. A spanyol polgárháborút követő több évtizedes diktatúra nem segítette a gazdaság versenyképes fejlődését, ezt is érinti az 1956-ban Nobel-díjat nyert Juan Ramón Jiménez költészete. A gazdaság modernizálása például a vegyiparban vagy a mezőgazdaságban csak az 1960-as évek végén tudott lassan-lassan megindulni. A diktatúra után évtizedben lassan-lassan megindult Spanyolország európai integrációja és ez jót tett a külkereskedelemnek. A vízi forgalom mellett fontos, hogy a régiók közötti utak is folyamatosan fejlődnek például a Lisszabon-Sevilla-Mérida háromszögben új híd épült a Chanza folyón, és Zalamea la Real felől is pótlásra kerül az a gyorsforgalmi út, ami végső soron közvetlenebbül az E90-re köti a tartományt. Az elmúlt években a Costa de la Luz és az olcsó repülés népszerűsége (Sevilla, Faro) megnőtt, így főleg a székhely és a Guadiana között az olyan helyeken, mint Isla Cristina, vagy Ayamonte növekedésnek indult az idegenforgalom. Járások   A tartomány 6 járásra oszlik. 
KözségekLegnagyobb települések A következő 14 város lakossága nagyobb tízezer főnél:
A legkisebb község Cumbres de Enmedio (Sierra de Huelva járás) 59 lakossal.  FordításEz a szócikk részben vagy egészben a Província de Huelva című katalán Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Jegyzetek
További információk |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg)
.svg)
