I. Haakon svéd király
I. Haakon vagy Rőt Haakon, (svédül: Håkan den Röde), (1040 – 1079) a skandináv legendák elbeszélése szerint 1070 és 1079 között volt svéd király. ÉleteMivel a Haakonról szóló információkat nagyrészt a költészet és a folklór szolgáltatja, a rendelkezésre álló adatok valóságtartalma vitatott. Egyes források elmondásai szerint Haakon 1070-ben vette át a királyi hatalmat Halstentől, aki megtagadta, hogy a pogány isteneknek áldozzon. Egyes történészek úgy vélik, hogy a hatalomváltás valójában Halsten halálával történt, és I. Inge volt az, aki a pogány áldozatokat megtagadta. Feltehetőleg a svea nép az 1070-es évek elején egy másik királyt is megválasztott, ez pedig Anund Gårdske volt. Általános a vélekedés, hogy a svéd területek ebben az időszakban két fő területre oszlottak: Anund Gårdske vezetése alatt állt a pogány népesség, míg Haakon uralma alatt a keresztény Svédország. Rendelkezésre állnak olyan források is, melyek azt állítják, hogy a két uralkodó csupán igényt tartott a trónra, azonban csak I. Inge volt valóban király, akit a Västergötlandban élő keresztény svédek támogattak hatalmában. Mindezek a források arról tanúskodnak, hogy Svédország ebben az időben még nem rendelkezett homogén társadalommal. Egyes források állítása szerint Haakon Stenkil Ragnvaldsson mostohagyermeke volt, és ezzel Halsten és I. Inge féltestvére. Állítólag Haakon a pogány törzsfőnök, Erik den Hedningen, azaz a Pogány Erik özvegyét vette feleségül. Haakonról szól a hovgårdeni rúnakő felirata, mely az Adelsőn, a Mälaren tó egyik szigetén található. Tyd du runorna! Rätt lät rista dem Tolir, bryte, i Roden, åt konungen. Ez az első alkalom, hogy a „király” szó svéd területen írásosan dokumentált. Fordítás
Külső hivatkozások
Kapcsolódó szócikkek
|