|
II. Margit dán királynő
II. Margit (teljes születési nevén dánul: Margrethe Alexandrine Þórhildur Ingrid; Koppenhága, 1940. április 16. –) Dánia királynője és a Dán Védelmi erők főparancsnoka 1972–2024 között. 1940-ben született IX. Frigyes dán király és Ingrid királyné legidősebb gyermekeként. 1953-ban lett apja örököse, amikor is egy alkotmánymódosítással lehetővé tették a trónöröklést női ágon. Végül apja 1972 januárjában bekövetkezett halála után foglalta el a trónt, amivel ő lett Dánia második női uralkodója I. Margit, a skandináv királyságok kalmari unió idején való királynője után. 1967-ben házasságra lépett Henri de Laborde de Monpezat francia gróffal, akitől két fia született: Frigyes dán király és Joakim herceg. A királynő ismert régészet iránti szenvedélyéről: számos ásatáson vett már részt, többek között Olaszországban, Egyiptomban, hazájában, és Dél-Amerikában is.[1] Ezt a szenvedélyét nagyapjától, VI. Gusztáv Adolf svéd királytól örökölte, akivel 1962-ben közösen is részt vettek egy régészeti feltáráson Etruriában.[2] Margit királynő ezidáig[mikor?] 42 hivatalos állami látogatást fogadott, ő maga pedig 55 külföldi állami látogatáson vett részt.[3][4] Többek között személyének is köszönhető, hogy a monarchia támogatottsága hazájában folyamatosan magas, 82% körüli, ahogyan személyes népszerűségi indexe is.[2][5] II. Erzsébet brit királynő 2022. szeptember 8-i halála óta ő volt a világ leghosszabb ideig hivatalban lévő női államfője. 2023. december 31-i szilveszteri beszéde részeként bejelentette, hogy trónra lépésének 52. évfordulóján, 2024. január 14-én lemond a trónról, amellyel a hivatalos feladatok fiára, Frigyes trónörökösre szállnak át.[6] A lemondás után is megtartja az „Őfelsége” (Hendes Majestæt) címet.[7] PályafutásaMargit – bár a koronahercegnek (a későbbi királynak) legidősebb gyermeke volt – nem trónörökösnek született. Az 1850-es években elfogadott örökösödési törvények értelmében Dánia trónját csak férfiak foglalhatták el. Mivel Margitnak nem született fivére, a trón várományosa nagybátyja, Knut volt. Az alkotmány módosítására tett kísérletek 1947-ben kezdődtek, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy Ingrid királynénak nem lehet több gyermeke. Ekkor Knud herceg, Margit nagybátyja volt a trónörökös, ám IX. Frigyes és lányainak népszerűsége, valamint a dán nők kiemelkedő szerepe a mindennapokban sikeresen elindította a bonyolult módosítási folyamatot. Az előterjesztést az 1950-es parlamenti választások miatt egymás után két kormánynak is el kellett ismertetnie, ezután pedig népszavazással is hitelesíteni kellett, amit 1953. március 27-én tartottak meg. Az új örökösödési törvény lehetővé tette a dán trón nőági öröklését is, hasonlóan az Egyesült Királyságban alkalmazott modellhez. Ennek értelmében Margit hercegnő lett a trónörökös. Margit 1955. április 1-jén az evangélikus kereszténységben konfirmált a Fredensborg palotában. Tizennyolcadik születésnapján, 1958. április 16-án helyet kapott a Dán Államtanácsban, melynek ülésein a király távollétében ő elnökölt. Tanulmányait a Koppenhágai Egyetemen kezdte meg, ahol politológiát és filozófiát is tanult. 1960-ban és 1961-ben őskori régészetre járt a Cambridge-i Egyetemen, 1961–62-ben az Aarhusi Egyetemen, 1963-ban a Sorbonne-on, 1965-ben pedig a London School of Economicson politikatudományt hallgatott. Fiatalkorában több közel-keleti ásatáson is részt vett, és a hatvanas évek közepe táján körbeutazta a világot.[8] Később a Dán Királyi Légierőnél is szolgált. 1965-ben, Londonban egy hivatalos vacsora során ismerkedett meg Henri de Laborde de Monpezat gróf francia diplomatával, akivel 1967. június 10-én, Koppenhágában házasságot kötött. Az esküvő helyszíne a Holmens Kirke, a lakodalomé pedig a Fredensborg palota volt. Férje az „Őfelsége Henrik, Dánia hercege” címet kapta meg, és hamar közkedvelt lett a dánok körében. IX. Frigyes 1972. január 14-én halt meg. A hercegnő II. Margit néven még aznap trónra lépett, így ő lett Dánia második királynője, és az első, aki az új örökösödési törvény szerint lett uralkodó. A királynő hatalmas népszerűségnek örvend, rendkívül sokoldalú személy. Istentiszteleti ruhákat és oltárterítőket hímez, postabélyegeket tervez, és J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című művéhez is készített illusztrációkat. A királynő gyakran utazik, a teleket általában Norvégiában tölti Szonja norvég királyné társaságában, nyaranként pedig Franciaországban vagy a Fredensborg palotában időzik. 1987-ben látogatást tett Magyarországon is.[9] 2023. december 31-én a televíziós újévi köszöntő beszédében bejelentette, hogy lemond a trónról, és koronázásának 52. évfordulóján, 2024. január 14-én távozik a királyság éléről.[10] UtódaiFérjétől, Henri de Laborde de Monpezat francia gróftól két gyermeke született:
Galéria
Jegyzetek
Források
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg)
