|
II. Tamar grúz királynő
II. Tamar (1697[1] – Tbiliszi, 1746. április 12.[2]/23.[3]), grúzul: თამარი II, grúz királynő (1744–1746).[4] A Bagrationi-dinasztia tagja. Közeli rokona volt Petre Bagrationi tábornok, a napóleoni háborúk hőse, aki nagybátyjának, I. Jessze grúz királynak volt a dédunokája. Élete VI. Vahtang grúz király és a cserkesz származású Ruszudani királyné legidősebb gyermeke. 1712. február 2/13-án Tbilisziben feleségül ment Tejmuráz Kaheti trónörököséhez. Tejmuráz 1732-ben a bátyja halála után II. Tejmuráz néven Kaheti királya lett. A grúz központi királyságot, Kartlit 1723-ban elfoglalták az oszmánok, és Tamar apját, VI. Vahtang grúz királyt elűzték a trónról, aki orosz védnökség alá helyezte magát, és az Orosz Birodalomba emigrált a családjával férjezett lányai kivételével, ahol I. Péter orosz császártól a cári címet kapta.  Ebben az időben Tamar öccse, Bakar és Tamar nagybátyja, az apjának, VI. Vahtangnak az öccse, Jessze vetélkedett a trónért, amelyben I. Jessze kerekedett felül, és oszmán fennhatóság alatt irányította a Kartli Királyságot a haláláig, 1727-ig. Ezért 1724-ben a vesztes Bakar király követte apját az orosz száműzetésbe. I. Jessze halála után, 1727-től 1736-ig közvetlen oszmán irányítás alá került az ország. Az oszmánokat Nádir perzsa sah űzte ki az országból, és 1737-től 1744-ig közvetlen perzsa irányítás alá helyezte a királyságot, de a perzsa uralom ellen oszmán támogatással felkelések robbantak ki, melyet csak nagy nehézséggel tudtak leverni. Végül Nádir sah engedélyezte a királyság helyreállítását, de sem az időközben 1737-ben Asztrahánban elhunyt VI. Vahtang fiai, többek között a korábbi király, I. Bakar, sem az oszmán orientációt képviselő I. Jessze fiai, akik közül néhányan szintén az Orosz Birodalomba emigráltak, nem jöhettek számításba, ezért VI. Vahtang legidősebb gyermeke, Tamar lett az aktuális trónjelölt, akinek a férje, II. Tejmuráz, Kaheti királya Nádir perzsa császár hű vazallusának számított. VI. Vahtang lányát 1744. július 9/20-án II. Tamar néven királlyá kiáltották ki a férjével együtt Tbilisziben, és 1745. október 1/12-én Mchetában királlyá koronázták őket. A Kaheti Királyságról II. Tejmuráz még 1744-ben lemondott a közös fiuk, Erekle[5] javára. A koronázását követő évben, 1746-ban II. Tamar királynő elhunyt. Kartliban a férje uralkodott haláláig, 1762-ig, amikor is a fiuk, az 1744 óta a Kaheti Királyságot irányító II. Herkules követte apját, és újra egyesítette a két grúz királyságot. II. Tamar és II. Tejmuráz házasságával a fiukban, II. Herkulesben egyesült a grúz királyi ház, a Bagrationi-dinasztia két ága, a kartli és a kaheti ág, és a kaheti ág uralkodott Grúziában az ország 1801-es orosz bekebelezéséig, és ez a leszármazási vonal számított a grúz királyi ágnak. II. Tamar királynő a Julián naptár szerint 1746. április 12-én, a Gergely-naptár szerint április 23-án halt meg Tbilisziben, és Mchetában a Szvetichoveli Székesegyházban helyezték végső nyugalomra.[6] Gyermekei
Jegyzetek
Irodalom
Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
