|
Ilja Grigorjevics Ehrenburg
  „Ehrenburg élete! orosz szenvedés és nyugtalan ujongás, zsidó hazátlanság és keserű bölcseség, európai csavargás és amerikai józanságú megismerés. Élete tizennégy éves korában a cári börtönben kezdődik: forradalmár-büntetéssel, elhatározón, megbélyegzőn, eldöntőn. Ami utána következik, az csak természetes folytatás: deportálás, emigráció, európai kávéházak és országútak, hazatérés: részkérés az új munkából, kicsit csekabörtön is...”
– Fábry Zoltán, Korunk; 1928[1] Ilja Grigorjevics Ehrenburg (oroszul: Илья Григорьевич Эренбург, ⓘ; Kijev, 1891. január 14. – Moszkva, 1967. augusztus 30.) szovjet-orosz író, költő, műfordító, publicista. ÉletpályájaZsidó polgári családba született, az apja egy moszkvai sörgyárat igazgatott. Gimnazistaként részt vett az 1905-ös orosz forradalomban és a bolsevik párt tagja lett. 1908-ban börtönbe került. Szabadulása után Párizsba ment, ahol megismerkedett Picassóval, Modiglianival és sok mindenki mással a művészet újítói közül. Irodalmi pályáját versekkel kezdte. 1906–17 között több kötete jelent meg. Az első világháború idején haditudósítója volt nyugat-európai lapoknak. 1918-ban tért vissza Oroszországba. 1921-ben Párizsba utazott és a harmincas évek közepéig Nyugat-Európa különböző országaiban élt, de gyakran járt haza, és írásait többnyire közölték a Szovjetunióban. 1936–37 között a spanyol polgárháborúból tudósított. Párizsban volt a németek bevonulásakor, 1940-ben. A második világháború alatt több ezer nagy hatású cikke, tudósítása jelent meg. A háború után sztárpublicistája lett az ún. „békeharcnak” is. Szintén a második világháború idején írásai a mai napig megosztják a közvéleményt. A németek elleni propaganda egyik fő alakja volt. A háború előtt, alatt és után cikkeit, idézeteit, költeményeit rendszeresen közölte a Krasznaja Zvezda, az Izvesztyija, a Pravda és az Einikeyt (a Pravda héber nyelvű kiadása). Sztálinhoz kötődő közeli barátsága miatt a harci kedvet növelő plakátokon szereplő sorait a szovjet csapatok szentírásként kezelték. A kommunista propagandavezér Ehrenburg több írásában, köztük a hírhedtté vált "Öljetek!" című röplapon biztatta a szovjet katonákat.[2][3][4][5][6] A Sztálin utáni Hruscsov-korszak elnevezése: az olvadás, egyik regényének címe nyomán terjedt el. Művei
Magyarul1944-ig
1945–től
Díjai, elismerései
Jegyzetek
Források
További információk |
||||||||||||||||||||||||||||||
Index:
pl ar de en es fr it arz nl ja pt ceb sv uk vi war zh ru af ast az bg zh-min-nan bn be ca cs cy da et el eo eu fa gl ko hi hr id he ka la lv lt hu mk ms min no nn ce uz kk ro simple sk sl sr sh fi ta tt th tg azb tr ur zh-yue hy my ace als am an hyw ban bjn map-bms ba be-tarask bcl bpy bar bs br cv nv eml hif fo fy ga gd gu hak ha hsb io ig ilo ia ie os is jv kn ht ku ckb ky mrj lb lij li lmo mai mg ml zh-classical mr xmf mzn cdo mn nap new ne frr oc mhr or as pa pnb ps pms nds crh qu sa sah sco sq scn si sd szl su sw tl shn te bug vec vo wa wuu yi yo diq bat-smg zu lad kbd ang smn ab roa-rup frp arc gn av ay bh bi bo bxr cbk-zam co za dag ary se pdc dv dsb myv ext fur gv gag inh ki glk gan guw xal haw rw kbp pam csb kw km kv koi kg gom ks gcr lo lbe ltg lez nia ln jbo lg mt mi tw mwl mdf mnw nqo fj nah na nds-nl nrm nov om pi pag pap pfl pcd krc kaa ksh rm rue sm sat sc trv stq nso sn cu so srn kab roa-tara tet tpi to chr tum tk tyv udm ug vep fiu-vro vls wo xh zea ty ak bm ch ny ee ff got iu ik kl mad cr pih ami pwn pnt dz rmy rn sg st tn ss ti din chy ts kcg ve
