Japán kamélia

Teafélék
	Európa egyik legöregebb kaméliafája a drezdai Pillnitz parkban. A közel 9 méter magas fa 12 méter átmérőjű koronája alkalmanként 35 000 virágot hordoz
	A pillnitzi kamélia virága
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Asteridae;
Rend:	Hangavirágúak (Ericales);
Család:	Teafélék (Theaceae);
Nemzetség-; csoport:	Theeae;
Nemzetség:	Kamélia (Camellia);
Faj:	C. japonica;
Tudományos név
	Camellia japonica; L.
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Teafélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Teafélék témájú médiaállományokat és Teafélék témájú kategóriát.

A japán kamélia (Camellia japonica), amit a köznyelvben gyakorta egyszerűen kaméliának neveznek, a hangavirágúak (Ericales) rendjébe tartozó teafélék (Theaceae) családjába tartozó faj. Európában a 18. században „Camellia” néven vált ismertté, nevét Georg Josef Kamel morva jezsuita patikus és botanikus tiszteletére Carl von Linnétől kapta, mivel a Távol-Keleten dolgozott.^[2]^[3]

Származása, elterjedése

Eredeti hazája valószínűleg Kelet-Kína^[4] és a környező szigetek. Európába a 19. század elején hozták be Japánból; először Milánó és Firenze környékén ültették. Mára betelepítették számos szubtrópusi éghajlatú területre, így Madeirára is. A mérsékelt égöv hidegebb részein kedvelt szobanövény.

Alfajok

japán kamélia (törzsváltozat) – C. japonica subsp. japonica
hókamélia – C. japonica subsp. rusticana

Megjelenése, felépítése

Fás szárú örökzöld. Az eredeti („vad”) kamélia mintegy 15 méter magasra is megnő;^[5] a kertészeti változatok 2–3 méteresek. Hengeres, világosbarna, sima felszínű törzse elágazó. Ágai ferdén felállnak, koronája szétterül.

Szórtan álló levelei egyszerűek, tojásdadok. A sötétzöld, bőrnemű, fényes felületű levelek válla keskenyedik, a csúcsuk kihegyesedik. A szélük fogas, a levélnyél rövid. Erezetük szárnyas, élre futó.

Az eredeti („vad”) kamélia virága a rózsáéhoz hasonlít, szimpla, rózsaszínű; a kertészeti változatok virágai a legkülönfélébb árnyalatúak; egy-egy fán akár több szín (rózsaszín, vörös, fehér) is előfordulhat. A virág átmérője elérheti a 15 cm-t. Dupla virágú változatai is vannak.

Életmódja, termőhelye

Vadon különféle lomberdőkben nő. A laza, savanyú, kevés szerves anyagot tartalmazó talajt, a párás levegőt kedveli; száraz helyen a leveleit rendszeresen permetezni kell. A szárazságot nem bírja. Nagyon fényigényes, de a közvetlen, tűző napot nem bírja. A hőigénye közepes, de fagyérzékeny – rövidebben szólva rendkívül érzékeny növény. Ha a dézsában nevelt kaméliát áthelyezzük vagy akár csak elforgatjuk, elhullajtja bimbóit.

Dugványról szaporítható.

Felhasználása

Hosszú ideje dísznövényként ültetik, eközben az alapváltozatot a kisebb termetű kertészeti fajták váltották fel. Dísznövényként fő értéke, hogy szokatlan időpontban: február–márciusban (szubtrópusi éghajlaton már januártól) virágzik.

A művészetekben

Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy (La dame aux camélias) című regényének címszereplője rendszeresen kaméliavirágot vagy -csokrot tartott a kezében. A műből Giuseppe Verdi Traviata címmel írt operát.

Jegyzetek

↑ Kamelienblüte in Pillnitz Archiválva 2016. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, old.stipvisiten.de
↑ Brother Georg Joseph Kamel, SJ (1661-1706) Missionary and Botanist. [2021. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
↑ Encyclopedia Britannica Camellia. (Hozzáférés: 2021. február 9.)
↑ A teavirágúak rendje - Theales (Guttiferales)
↑ Japán kamélia (Camellia japonica). [2009. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)

Források

növénykatalógus: Kamélia (Camellia)
Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 480. o. ISBN 963-9257-02-8
Susanne Lipps: Madeira. A Botanical Melting Pot! Oliver Breda Verlag, Duisburg. p. 32. ISBN 3-938282-09-6
Kamélia a kertek elegáns virága!

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Kamelienblüte in Pillnitz Archiválva 2016. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, old.stipvisiten.de

[2] Brother Georg Joseph Kamel, SJ (1661-1706) Missionary and Botanist. [2021. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 9.)

[3] Encyclopedia Britannica Camellia. (Hozzáférés: 2021. február 9.)

[4] A teavirágúak rendje - Theales (Guttiferales)

[5] Japán kamélia (Camellia japonica). [2009. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]