Babits Mihály összefoglaló jellemzése szerint „Alig képzelhető író, Galsworthynál egyformább, megbízhatóbb, meglepetéseket kizáróbb nívójú. Nemes tónus, de középszerű érdekesség jellemezte számomra minden művét; a közönség viszont ugyanezeket a műveket magas szépségű, és mégis könnyű, jó olvasmányoknak találta.”[11]
Élete
Galsworthy gazdag nagypolgári családba született, szülei John és Blanche Bailey voltak. Nagy kiterjedésű családi birtokuk ma három iskolának ad otthont (Marymount International, Rokeby Preparatory School és Holy Cross).
Harrow-ban és Oxfordban tanult, ügyvédnek készült. A jogi pálya azonban nem érdekelte, ehelyett külföldre utazott, hogy a család hajózási üzletével kapcsolatos ügyeket intézze. Utazása során megismerkedett Joseph Conraddal, aki akkor tengerészként dolgozott, és a két jövendő regényíró szoros barátságot kötött.
1895-ben viszonyt kezdett Ada Nemesis Pearsonnal, aki egyik unokatestvérének a felesége volt. Az asszony válása után, 1905. szeptember 23-án összeházasodtak és együtt maradtak Galsworthy 1933-ban bekövetkezett haláláig. A házasság előtt titokban együtt éltek egy Wingstone nevű tanyán.[12] 1908-ban Galsworthy hosszú lejáratú bérleti szerződést kötött az épület egy részére és ez lett a második otthonuk, 1923-ig.[12]
Első megjelent művét, a From the Four Winds című novelláskötetet 1897-ben adták ki. Ez és még több következő műve John Sinjohn írói álnéven jelent meg, és csak 1904-ben a The Island Phariseestől kezdve publikált saját nevén, valószínűleg apja halála miatt. Első színdarabja, a The Silver Box (1906) sikert aratott, ezt követte ugyanabban az évben a The Man of Property (A vagyon ura), a Forsyte trilógia első része. Noha egyaránt írt színdarabokat és regényeket, saját korában főleg drámaíróként szerzett hírnevet. A korszak más íróihoz, például George Bernard Shaw-hoz hasonlóan, darabjai társadalmi kérdésekkel foglalkoztak. Két legismertebb műve a Strife (1909) és a The Skin Game (1920).
Manapság sokkal inkább regényei, és különösen A Forsyte Saga révén ismerik. Ezek a regények a felső középosztály életét ábrázolják. Ezekben kritizálja az angol középosztály erkölcseit, drámáiban azonban „bizonyos impasszibilitást igyekszik megőrizni”.[13] Noha rokonszenvvel tekint alakjaira, rávilágít elszigetelt, sznob és birtokvágyó életmódjukra. Galsworthyt tekintik a VII. Edward kora egyik első írójának. Visszatérő motívum műveiben a házasságában boldogtalan asszony témája. Irene Forsyte alakjához Ada Pearson volt a minta, noha az asszony előző házassága nem volt olyan szerencsétlen, mint Irene-é.
A művei kevésbé meggyőzőek, amikor a szélesebb brit társadalom változó képét próbálja megragadni. Írásaiban kiállt a börtönök reformja, a nők jogai, az állatok jóléte kérdésében, de ezek csekély hatást gyakoroltak megírásuk korszaka után. Az első világháború alatt egy franciaországi kórházban dolgozott. 1921-ben őt választották a Nemzetközi PEN Club első elnökének,[14] 1929-ben az Order of Merittel tüntették ki és 1932-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. A díj átadási ünnepségén betegsége miatt nem vett részt és hat héttel később meg is halt.
Életének utolsó hét évében a West Sussex-i Buryban élt. Végakaratának megfelelően elhamvasztották és hamvait egy repülőgépről szétszórták a South Downs felett,[15] de ettől eltekintve van egy síremléke a highgate-i új temetőben.[16] Halála után regényeinek népszerűsége gyorsan elenyészett, de a A Forsyte Saga1967-es tévésorozat-feldolgozása ismét sikerré vált.
A patrícius (1911) - 1914-ben a Vasárnapi Újság kezdte el közölni (1914/26. sz-tól) folytatásokban, Kendeffy Katinka fordításában (kötetben nem is jelent meg itthon)
Egy udvarház; ford. Tóth Wanda; Nyugat, Bp., 1914
A gazdag férfiú; ford. Balla Mihály; Pantheon, Bp., 1923
Én vagyok a gyilkos; ford. Gál Zsuzsa; Szikra Ny., Bp., 1947 k. (Forintos regény)
A Forsyte-saga, 1-2.; ford. Kiss Dezső, Házsongárdy Gábor; Franklin, Bp., 1947
Modern komédia, 1-2.; ford. Szabó Magda, Szobotka Tibor, utószó Szobotka Tibor; Európa, Bp., 1960
Tűz és víz. Dráma; ford. Kőműves Imre, utószó Szobotka Tibor; Európa, Bp., 1960 (Világirodalmi kiskönyvtár)
A Forsyte-Saga, 1-2.; ford. Szabó Magda, Szobotka Tibor, utószó Szobotka Tibor; Európa, Bp., 1960
Meghalni a szerelemért / Egy devoni férfi; ford. Béresi Csilla; Lazi, Szeged, 2009
A teljes Forsyte-Saga magyar fordításainak kötetbeosztása és sorrendje
I. A Forsyte-Saga(ford. Szabó Magda, Szobotka Tibor)
(1) A tulajdonos (2) Vénasszonyok nyara (közjáték) (3) A bíró előtt (4) Ébredés (közjáték) (5) Ez a ház kiadó (6) Forsyte a börzén (külön novellás kötet)
II. Modern komédia(ford. Szabó Magda, Szobotka Tibor)
(7) A fehér majom (8) Néma vallomás (közjáték) (9) Az ezüstkanál (10) Röpke találkozás (közjáték) (11) Hattyúdal
III. A fejezet vége(ford. Bálint György)
(12) Várakozó (13) Virágzó vadon (14) Túlsó parton
↑1926-ban Magyarországra látogatott és ennek nyomán alakult meg a magyar PEN Club.(Germanus, Gyula: A félhold fakó fényében. (Hozzáférés: 2008. október 19.))
Ez a szócikk részben vagy egészben a John Galsworthy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
