|
Kétbodony
Kétbodony község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban. FekvéseA vármegye délnyugati részén fekszik, a Cserhát egyik völgyében. Távolsága Budapesttől 70, Balassagyarmattól 23, Váctól 30 kilométer. A közvetlenül határos települések: észak felől Szente, kelet felől Kisecset, délkelet felől Szécsénke, dél felől Legénd, délnyugat felől Romhány, északnyugat felől pedig Szátok. MegközelítéseNyugat-keleti irányból a Bánk-Romhány-Nógrádkövesd közti 2116-os út érinti, északabbi szomszédaival a 2118-as út, Kisecsettel pedig a 21 154-es számú mellékút köti össze. Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 2-es főút felől érhető el, Rétságtól északra letérve, vagy a 22-es főútról érsekvadkerti letéréssel. Vasútvonal nem érinti, az autóbusz-közlekedés viszont minden irányból biztosított. TörténeteA falu a középkortól kezdve folyamatosan lakott, a tatárjárás idején a Kartal nemzetség birtokolta, később a Bodoni család birtoka lett. Rövid ideig (1264–1276) a Margitszigeti apácák is birtokolták, később ismét a Bodoni családhoz került. 1516–1541 között Werbőczi István volt a birtokosa. Két ízben, összesen 113 évig török hódoltság alá tartozott, ekkor el is néptelenedett. Mindkét alkalommal a felvidékről, evangélikus szlovákokkal telepítették újra. 1710-ben a falu határában zajlott le a romhányi csata.[3] A 17. században Bodony falu közelében kialakult kis települést Felső-Bodonynak nevezték, maga Bodony pedig Alsó-Bodony lett. Kétbodony e két falu egyesítéséből jött létre 1902–1903-ban. 1982 és 1993 között Romhánnyal is egyesítették, de 1994. január 1. óta ismét önálló település. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,2% görögnek, 0,5% németnek, 0,5% szlováknak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,9%, református 0,9%, evangélikus 40,2%, felekezeten kívüli 6,4% (18,6% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% romának, 0,2% lengyelnek, 0,2% cigánynak, 5,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,2% volt római katolikus, 27,3% evangélikus, 3,2% református, 0,6% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 6,2% felekezeten kívüli (26,2% nem válaszolt).[13] Itt született
Látnivalók.JPG)
Nevezetességek
Jegyzetek
További információk
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
