Kielce

	Kielce
; Kielce címere	; Kielce zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Lengyelország
Vajdaság	Szentkereszt
Rang	járási jogú város
Polgármester	Bogdan Wenta
Irányítószám	25-001
Körzethívószám	(+48)41
Rendszám	TK
Testvérvárosok	Lista Ramla; Gotha; Budapest; Nyitra; Kamjanszke; Orange; Herning; Gorizia; Sandviken Municipality; Gävle; Vinnicja; Flint; Dnyipro;
	Népesség
Teljes népesség	186 894 fő (2021. márc. 31.)
Népsűrűség	1 707,57 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	260-406 m
Terület	109,45 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 52′ 21″, k. h. 20° 37′ 55″50.872500°N 20.631944°EKoordináták: é. sz. 50° 52′ 21″, k. h. 20° 37′ 55″50.872500°N 20.631944°E
	Kielce weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kielce témájú médiaállományokat.

Kielce (kiejtése^ⓘ, IPA: [ˈkʲɛlʦɛ]) város Közép-Lengyelországban, 202 609 lakossal (2006). Szentkereszt vajdaság fővárosa 1999 óta, előtte Kielce vajdaság székhelye volt (1919-1939, 1945-1998). A Świętokrzyskie-hegységben fekszik, a Silnica partján. Régebben mészkőbányáiról volt híres, ma kereskedelmi központ.

Története

A legenda

Egy Lengyelország-szerte ismert legenda Kielce alapítását Mieszkóval, Merész Boleszláv fiával kapcsolja össze.
Több mint 900 évvel ezelőtt, azon a helyen, ahol ma Kielce áll, sűrű, feltöretlen erdők voltak, tele vadállatokkal, melyek vonzották a vadászokat. Mieszko is itt vadászott. Amikor vadat kergetve elszakadt társaitól, kiért egy ismeretlen tisztásra és elfáradva elaludt a gyepen. Azt álmodta, hogy banditák támadták meg és mérget akartak erővel letölteni a torkán. Amikor már fogytán volt az ereje, hirtelen megjelent neki Szent Adalbert, felemelte pásztorbotját és a földre kanyargós utat rajzolt, amely patakká változott. Mieszko felébredt, s nemsokára forrást talált. A belőle fakadó víz édes volt, kristálytiszta, mint álmában. Újra erőre kapott és hamarosan meglelte társait. A közelben egy ismeretlen, hatalmas vadállat agyaraira talált, talán vaddisznóéi lehettek. Megfogadta, hogy ezen a helyen várost épít templommal.
Hamarosan a rengeteg közepén települést épített, a tisztáson pedig templomot, Szent Adalbertnek szentelve. A patakot, amelyből visszanyerte erejét a herceg, Silnicának hívták, a települést pedig Kielcének (kieł = agyar) emlékeztetőül a hatalmas agyarakra.

Események időrendben

1171 – a Legszentebb Szűz Máriának szentelt társaskáptalan építése
1364 – Kielce magdeburgi városi jogokat kap
1496 – Jagello Frigyes kardinális Kielcének címert ad
1661 – II. János Kázmér király és udvara Kielcébe látogat
1662 – a Związek Święconyba tartozó lázadó katonák (kb. 12 ezren) elfoglalták
1655 – a város pusztulása a svéd háború alatt
1789 – Kielce a köztársaság tulajdonába megy át
1794 – Tadeusz Kościuszko vezér egységeit itt szállásolja be a Szczekocinyi csata után. A súlyosan sebesült Wojciech Bartos Głowacki halála a kielcei kórházban
1800 – egy félelmetes tűzvész csaknem az összes lakóházat elhamvasztja a városközpontban, a városháza is leégett
1809 – a várost a Varsói Hercegséghez csatolják
1815 – Kielcét elfoglalják az oroszok
1816 – Stanisław Staszic kezdeményezésére megnyílik a Szkoła Akademiczno-Górnicza – az első lengyel műszaki főiskola
1818 – a krakkói vajdaság fővárosa Kielce lesz
1844 – az orosz uralom elleni összeesküvés leleplezése és az előkészítő Piotr Ściegienny letartóztatása
1845 – Kielce kormányzósági központ lesz
1885 – az Iwanogród-Dąbrowa vasútvonal építése
1914 – Kielcében felállítják a Lengyel légió I. ezredét Józef Piłsudski parancsnoksága alatt
1919 – megalakul a Kielcei vajdaság
1945. január 15. – az I. ukrán front kiveri a német csapatokat a városból
1946 – a kielcei pogrom a zsidók ellen
1974 – a Politechnika Świętokrzyska (műszaki egyetem) alapítása
1999 – Kielce lesz a Szentkereszt vajdaság központja

Gazdasága

A város gazdaságának alapja a XV. századtól kezdve az ásványi kincsek kitermelése és feldolgozása volt: vasércet, rezet, ólmot, márványt és homokkövet bányásztak. Ma többek között az építőipar, építőanyag-ipar, villamosgépgyártás és élelmiszeripar virágzik. Fontos szerep jut a Kielcei vásárnak, amely a második legnagyobb expo Lengyelországban.

Műemlékek

Krakkói püspökök palotája: 1637–1641 között épült, Tomasz Poncino Jakub Zadzik püspök kezdeményezésére. 1971 óta a Nemzeti múzeum székhelye
Katedrális: 1173 körül Gedko krakkói püspök építtette, többször átépítve a XVI., XVII. és XIX. században, végül kora barokk háromhajós bazilika lett.
Szent Adalbert-templom: a legrégibb kielcei templom, története a X. századig nyúlik vissza, jelenlegi alakját 1763-ban kapta. A templom előtti téren megmaradt egy része annak a falnak, ahol a németek nyilvánosan agyonlőtték a Honi Hadsereg (Armia Krajowa) katonáit, 1943-ban.
Szentháromság-templom: 1640–1644 között épült.
Zieliński-palota: 1847–1858 között Tomasz Zieliński, a kultúra nagy támogatójának a tulajdona volt.
Templom és kolostor a Karczówka hegyen: 1624–1631 között a bencések építették, ám a rendet a cári hatóságok 1864-ben feloszlatták.
Helyőrségi templom: a korábban ortodox templom, 1902–1904 között.
Evangélikus templom: klasszicista stílusban épült 1840 körül
Laszczyk-udvarház: vörösfenyő udvarház 1788-ból, jelenleg falumúzeum
Piactér: helye még a középkorban lett kijelölve. épületei a XVIII. és XIX. századból valók, a piactér melletti kis téren Szent Tekla szobra áll (1765)
Sienkiewicz utca: Kielce főutcája, a XIX. század húszas éveiben alakult ki sok műemlék épülettel
"Stary" (régi) temető: alapítva 1800 körül. Eredetileg katolikus, evangélikus, ortodox és unitárius híveknek szánva
Városi park: alapítva 1830-ban, a már létező XVIII. századi kert helyén
Karscha-udvarház: építette a Stumpf család a XIX. sz. I. felében. 1888–1890 között itt volt Jan Styka festőművész műterme.

Múzeumok

Muzeum Narodowe w Kielcach (Kielcei nemzeti múzeum)
Muzeum Lat Szkolnych Stefana Żeromskiego (Stefan Żeromski iskolaéveinek múzeuma)
Muzeum Zbiorów Geologicznych (Geológiai múzeum)
Muzeum Zabawkarstwa (Játékmúzeum)
Muzeum Wsi Kieleckiej (Kielcei falumúzeum)
Muzeum Pamięci Narodowej (A nemzeti emlékezet múzeuma)
Skarbiec Katedralny – (A katedrális kincstára)

Oktatás

Egyetemek és főiskolák:

Uniwersytet im. Jana Kochanowskiego www
Politechnika Świętokrzyska www
Wszechnica Świętokrzyska www
Wyższa Szkoła Administracji Publicznej w Kielcach www
Wyższa Szkoła Ekonomii i Administracji im. prof. Edwarda Lipińskiego www
Wyższa Szkoła Handlowa im. Bolesława Markowskiego www
Wyższa Szkoła Technik Komputerowych i Telekomunikacji www
Wyższa Szkoła Telekomunikacji i Informatyki www
Wyższa Szkoła Umiejętności w Kielcach www (poprzednio Wyższa Szkoła Ubezpieczeń)
Wyższa Szkoła Zarządzania Gospodarką Regionalną i Turystyką www
Wyższe Seminarium Duchowne w Kielcach www
Świętokrzyska Szkoła Wyższa
Wyższa Szkoła Dziennikarska im. Melchiora Wańkowicza (kihelyezett részleg)

Sport

Korona Kielce SA – labdarúgás
KS Vive Tauron Kielce – kézilabda
Kielecki Klub Aikido Kobayashi
Kielecki Klub Karate Kyokushin
Kielecki Klub Shorin-Ryu
Kielecki Klub Shidokan Karate
Oficina da Capoeira Kielce
Capoeira Abada Kielce
Kielcei automobil klub
Klub Sportowy "Stella"
Kielcei Aeroklub
Świętokrzyskie Kolarstwo Górskie (hegyi kerékpározás)
Akademicki Klub Turystyki Kwalifikowanej PTTK – Sabat
Świętokrzyski Klub Alpinistyczny
AZS Politechniki Świętokrzyskiej

Kultúra

Színházak:
- Stefan Żeromski Színház [1]
- Teatr Lalki i Aktora "Kubuś" (bábszínház)
- Kielecki Teatr Tańca (táncszínház)
- Teatr "Ecce Homo"
Filharmónia
- Oskar Kolberg Szent Kereszt Zenekar
Kultúrházak
- Kieleckie Centrum Kultury,
- Wojewódzki Dom Kultury (Vajdasági kultúrház)
- Dom Środowisk Twórczych
- Wojewódzka Biblioteka Publiczna (könyvtár)
- Kompania Wolontarska [2]