Király Gábor Ferenc (Szombathely, 1976. április 1. –) a Haladás VSE saját nevelésű játékosa, korábban a magyar válogatott labdarúgókapusa volt. 108 alkalommal szerepelt a válogatottban, ezzel Dzsudzsák Balázs mögött a második a nemzeti csapat történetében. 2002-ben létrehozta Szombathelyen a Király Sportlétesítményt, mely európai színvonalon kínál sportolási lehetőséget. 2006-ban alapította többedmagával a Király Szabadidősport Egyesületet, és 2013-ban nyitotta meg a Király Gábor Nemzetközi Kapusiskolát. 2014-ben sikeres „A” licences edzői vizsgát tett. 2019-ben visszavonult. Apja Király Ferenc, szintén labdarúgó, a Haladás középpályása volt.
Pályafutása
A Haladásban
Szülei egyedüli gyermeke. Édesapja, Király Ferenc a Haladás VSE labdarúgója volt, így 1982-től természetesen ő is a Haladás VSE-ben kezdett futballozni. Már óvodás korában focizott és az általános iskolát a Bolyai János Gyakorló iskolában végezte. A labdarúgás mellett iskolai szinten kézilabdázott és magasugrásban is jeleskedett.
1985-ben a Haladás csarnokban megrendezett Nagy László teremtornán a verseny legjobb kapusa lett. 1988-ban beválogatták a Magyar Labdarúgó Válogatott U12-es csapatába. A Herman Ottó Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolában folytatta tanulmányait és itt végzett, mint dísznövénykertész. 1993-ban részt vett a Haladás VSE-nél a nyári alapozásban, ahol Török Péter három edzőmérkőzésre lehetőséget biztosított Királynak a felnőtt csapatban. Még ez évben november 1-jén aláírta első profi labdarúgó szerződését a csapattal.
1994-ben sorkatonai szolgálatot teljesített a szombathelyi Határőrségnél határvadászként. 1995 és 1997 között a Haladás labdarúgója volt, és részese a csapat sikerének, hogy megnyerték az NB II-t.[1]
A Hertha BSC-ben
Király Gábor 1997-ben lett a német Hertha BSC játékosa, 100.000 eurónak megfelelő összegért. Bár kezdetben második számú kapusnak számított Christian Fiedler mögött, hét nyeretlen mérkőzés után ő került a kapuba. 1997. szeptember 28-án a Köln ellen a berlini Olimpiai stadionban debütált, s csapata megszerezte első győzelmét. Ezután Király megragadt a csapatban, s két évig vele kezdődött a Hertha összeállítása, míg 2000 februárjában meg nem sérült, ami miatt hét mérkőzést kihagyott.
Király második szezonja kiválóan sikerült, 1999-ben harmadik lett a csapat, így az 1999/2000-es Bajnokok Ligájában is védhetett 10 mérkőzésen. Legemlékezetesebb mérkőzése az AC Milan elleni csoportmérkőzés volt, ahol nagyszerű védéseinek köszönhetően a BL-újonc Hertha 1-1-et ért el a San Siroban. A Gazetta a mérkőzés legjobbjának választotta, míg a Bayern akkori alelnöke, Karl-Heinz Rummenigge a TM3 csatorna élő adásában a következőt mondta Gáborról: „Király a gólvonalon jobb, mint Oliver Kahn. A kifutásoknál pedig már most Európa legjobbja.”[2] 2001 januárjában az Arsenal szemelte ki magának Királyt, de a Hertha 7,5 millió euróért engedte volna csak el. Az Arsenal utolsó ajánlata 5 millió euró volt, de a Hertha nem élt a lehetőséggel. Ezen kívül voltak csapatok, akik meg akarták szerezni Gábort (AC Milan, Fiorentina, Real Madrid, Chelsea FC), de a Hertha nem adta kapusát.
Ennek ellenére a 2003/2004-es szezon tavaszi idényére a hat évig cserekapus Fiedlert nevezte első kapusnak Meyer edző, ráadásul Király az év végén a válogatott edzésén megsérült.[3] Az szezon végén a Hertha anyagi okokból nem élt kétéves opciójával, de mindenképpen szeretett volna szerződést kötni a kapussal. Király így kihasználta a lehetőséget arra, hogy tovább igazoljon Angliába. Az itt eltöltött hét év után távozott Berlinből. A Hertha vezetői szép gesztusként az utolsó mérkőzésen 13 percre becserélték a Köln ellen, amely ellen első mérkőzését is védte. A szurkolók nagy transzparenssel köszöntötték a pályára lépő Királyt, melyen magyarul a következő felirat állt: „Hét évig Királyunk voltál, Köszönjük Gábor!”
A Crystal Palace-ban
2004-ben – Ian Dowie javaslatára – próbajáték nélkül igazolta le az angol élvonalba feljutó Crystal Palace.[4] Király Londonban is cserekapusként kezdett az argentin Julien Speroni mögött. A Ligakupában a Hartlepool United ellen mutatkozott be a Crystalban, s mivel Speroni a Premier League mérkőzéseken elég bizonytalan volt, Király a kezdőbe került. Az elkövetkező időszakban nem is termett sok babér Speroni számára, az idény végéig 32-szer a magyar portás állt a kapuban. Az egész szezonban csapata legbiztosabb pontja volt. Év végén a kapusok ranglistáján a második helyen végzett Petr Cech mögött, aki a bajnok Chelsea FC kapusa volt. Ennek ellenére a szezon végén csapata kiesett az első osztályból, de volt rá esély, hogy Gábor mégis maradhat az élvonalban.
Az év végén ugyanis szóba hozták az Arsenallal,[5] de maradt Dowie csapatában. Továbbra is első számú kapusnak számított, 43 bajnoki mérkőzésen jutott szóhoz. Csapatának viszont nem jött össze a feljutás, ezért menesztették Ian Dowiet, s helyére Peter Taylor érkezett. Taylor első igazolása egy kapus volt, Scott Flinders, de Király maradt az első számú a kapus az első 14 fordulóban. Ezután azonban Taylor indoklás nélkül kitette a kezdőből, s Flinders kezdett. Ezek után 2006-ban szezon közben kölcsönadták Gábort az élvonalbeli West Ham Unitednek.[6] November közepétől december elejéig Király nem lépett pályára bajnokin. Épp hogy visszatért a Palace-hoz, újra kölcsönadták az Aston Villának.[7] A birminghami egyletnél kezdő kapus volt. Egy hónap után visszatért Taylorékhoz,[8] s ekkor újra első számú kapusként szerepelt, mígnem az utolsó három bajnokin Speroni került be a kezdőbe, Királlyal pedig közölték, nem hosszabbítanak vele.[9]
A Burnley-ben
2007 nyara a csapatkereséssel telt. A hírek szerint az olasz Livorno szerződtette volna a távozó Marco Amelia helyére,[10] de végül az olasz kapus maradt, így tárgytalan lett az átigazolás. Mivel a Premier Leagueből nem hívták, a másodosztályból feljutni kívánó Burnley-hez igazolt.[11] Itt szintén első számú kapus volt, de a csapatnak nem úgy ment, ahogy szerették volna, így messze volt a feljutástól.
2009. június 3-án hároméves szerződést kötött a német másodosztályú TSV 1860 München csapatával. Itt végül öt évet töltött, és bár a feljutást a német Bundesligába nem sikerült kivívni, Gábor első számú kapussá vált, és az itt töltött évek alatt 168 bajnoki mérkőzésen őrizte a kisebbik müncheni klub hálóját.
Fulham
2014. augusztus 28-án a londoni Fulham FC csapatához szerződött.[15] Az angol csapatban összesen négy mérkőzésen szerepelt.
Újra a Haladásban
2015-ben tizennyolc évet követően visszatért a Haladáshoz. A szombathelyi klubban a négy évben ő volt az első számú kapus, bár Rózsa Dániellel meg kellett küzdenie a kezdőpozícióért. Visszavonulását 2019-ben jelentette be.[16]
A válogatottban
1998-tól szerepelt a magyar válogatottban. Debütáló meccsén az osztrákok ellen megfogta Toni Polster büntetőjét, a mieink pedig 3-2-es győzelmet arattak. Bicskeinél, Gelleinél, Matthäusnál és Bozsiknál is alapember volt, viselte a válogatott kapitányi szalagját is. Sok válogatott társával – Torghelle, Dárdai, Szabics – a 2006. október 11-ei máltai vereség óta nem volt tagja a válogatottnak, mivel Várhidi Péter nem számolt vele, egészen 2009. november 14-ig. Ekkor Erwin Koeman behívta a keretbe, így újra játszott a válogatottban a belga labdarúgó-válogatott elleni 3-0-s vereség alkalmával. Kiemelkedő játékra képes, és a csapat motorjaként sarkallja a többieket a jó eredmény elérésére. Különösen jól védett a németek elleni győztes mérkőzésen, és az angolok elleni 1-3-on, amikor kivédte Frank Lampard11-esét is. A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőjében is legtöbbször ő állt a válogatott kapujában. A norvégok elleni két pótselejtező mérkőzésen elérte a 100. és a 101. válogatott mérkőzését. Ezzel – a válogatottság számát tekintve – beérte Bozsik Józsefet. 2016. május 20-án az Elefántcsontpart elleni Európa-bajnoki felkészülési mérkőzésen 102. alkalommal állt a válogatott kapujában, ezzel pedig egyedüli csúcstartó lett. Részt vett a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságon. Az osztrák válogatott elleni első csoportmérkőzésen (2–0) megdöntötte az Eb-k történetének korrekordját, Lothar Matthäus csúcsát átadva a múltnak. A rekordot a 2024-es Eb-ig tartotta.[17]
2016. augusztus 2-án a saját honlapján jelentette be, hogy lemondta a válogatottságot. Akkori magyar rekorderként karrierje során 108 alkalommal lépett pályára a nemzeti együttesben.[18]
Magánélete
Király Ferenc (korábbi labdarúgó) és Wagner Irma gyermekeként született. 1998-ban vette feleségül Zsanettet, akivel két gyermekük született; Viktória és Mátyás.[19]
Vállalkozásai
2003-ban hozta létre Szombathely-Újperinten saját sportkomplexumát. Negyvenötezer négyzetméteren két nagyméretű füves futballpálya, három edzőpálya, két tenisz- és két kisméretű, salakos futballpálya található.
Saját sportegyesületét, a Király Sportegyesületet (Király SE) 2006 májusában hozta létre édesapjával, Király Ferenccel.[20] A csapatnak tizenkét szakosztálya van (többek között kerékpár, futás, kosárlabda, tenisz, női labdarúgás, utánpótlás labdarúgás, öregfiúk labdarúgás, triatlon, természetjárás, teke). A labdarúgócsapat a Vas megyei labdarúgó-bajnokság első osztályában szerepel.
A Király Szabadidősport Egyesület keretein belül Kapus-suli néven kapusiskolát hozott létre, amelyet Hegedűs Péterrel együtt vezet.[21]
Negyvenedik születésnapja alkalmából piacra dobta saját márkás sporttermékeit K1rálysport néven, köztük az ikonikussá vált szürke mackónadrágot is.[22]
Szürke mackónadrágja
Király Gáborral szinte összeforrt a szürke színű nadrág, amelyben védeni szokott. A viselet 1996-ra nyúlik vissza, amikor a megszokott fekete nadrágját a Haladásnál elfelejtették kimosni, így kénytelen volt egy másikat viselni, és történetesen nyertek. A következő meccsen is ezt viselte, amely az NB I.-be jutás miatt fontos volt, és mivel ezt is megnyerték, maradt ennél a nadrágnál, bár ritkán, de védett rövidnadrágban is. Az ikonikus nadrágot a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság során kapcsolták nevéhez világszerte,[23][24] amit piacra is dobott K1rálysport márkával.[22] A klubjával kötött szerződés szerint ezt a nadrágot viselheti akkor is, ha a többi játékos a klubot támogató sportszergyár termékét kell, hogy viselje.[25]
