Kmetty János

Kmetty János
Született	1889. december 23.[1][2][3][4][5] Miskolc
Elhunyt	1975. november 16. (85 évesen)[6][3][4][5] Budapest[7]
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész egyetemi oktató grafikusművész
Kitüntetései	Kossuth-díj (1949) Magyarország Érdemes Művésze díj (1959) Magyarország Kiváló Művésze díj (1965)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-28)
A Wikimédia Commons tartalmaz Kmetty János témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Kmetty János (Miskolc, 1889. december 23. – Budapest, 1975. november 16.^[8]) Kossuth-díjas magyar festőművész és grafikus, érdemes- és kiváló művész, főiskolai tanár. A magyar festőművészet és művészetpedagógia kiemelkedő egyénisége.

A festő 12 éves koráig a család Miskolcon élt, majd Kassára költöztek, Kassán Halász-Hradil Elemérnél kezdett rajzolni, majd Budapesten Szablya-Frischauf Ferenc festőiskolájában tanult, utána Ferenczy Károlynál is. Mindhárom mestere Hollósy Simon tanítványa volt.

1911-ben látogatott először Párizsba, ott a Louvre-ban mindent, de főleg a reneszánsz festészetet tanulmányozta. Nagy hatással volt rá Neuillyben a Pellerin-gyűjtemény, benne elsősorban Paul Cezanne 60 képéből álló kiállítása. A kortárs párizsi kubisták, főleg Picasso munkáit tanulmányozta.

Hat hónap múltán Kmetty hazajött Budapestre, s szorgalmasan festett, első munkái a kubizmus hatásait mutatják (Koncert, Első önarcképe), ezért a 20. század elején őt tartották az első magyar kubista festőnek.

Pályakezdése szorosan kötődik a Kassák Lajos által szerkesztett Ma irodalmi és művészeti folyóirathoz, sok barátja volt az aktivisták körében, majd a két világháború közt a KÚT képzőművészeti kör egyes tagjaihoz is barátság fűzte, s természetesen a kecskemétiekhez és a nagybányaiakhoz. Számos alkotó hazai művészre hatással volt Kmetty modern felfogású alkotói munkája, kivált a két világháború közt.

Művészetében a cezanne-i hagyományok folytatója. Életműve egyenletes, a megtalált puritán formanyelv és témakör megbízható alkalmazása és közreadása. Képeinek fő eleme a szerkezet, kubisztikusan tagolt formáit hangsúlyozott kontúrok fogják közre. Kmettynek a kubizmus felé hajló, de mindig racionálisan szerkesztett megoldású munkái igen erőteljes forma összefoglaló készségről tanúskodnak. Mint grafikus is jelentékeny, különösen erőteljesek rézkarcai, amelyek javát albumban is kiadta 1920-ban.

Nyaranként a Kecskeméti művésztelepre, később Nagybányára, majd Szentendrére járt festeni. 1946-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított, tanítványai közül ma már sokan híres művészek. A magyar festészet és festőmesterek egyik jelentős egyénisége.

• Dús László
• Gyulai Líviusz
• Ircsik József
• Kocsis Imre
• Kondor Béla
• Melocco Miklós

• Nemzeti Szalon (1917)
• Belvedere (1922)
• Tamás Galéria (1929) ; (1931)
• Herman Ottó Múzeum (1975)

• Fényes Adolf-terem (1960)
• Katona József Múzeum, Kecskemét (1977)
• Műcsarnok (1977)

• Fák (Városligeti táj), (1911 körül) (olaj, vászon, 66 x 85 cm) (MNG)
• Önarckép (1912) (papír, kréta, 852 x 604 mm) (MNG)
• Kecskemét (1912) (olaj, vászon, 92 x 72 cm) (MNG)
• Palettás önarckép (1912) (olaj, vászon, 91 x 79 cm) (Városi Képtár, Székesfehérvár)
• Mennybemenetel (1913) (olaj, vászon, 49 x 35 cm) (MNG)
• Hegyi beszéd (1916–17) (olaj, vászon, 45 x 55 cm) (magántulajdonban)
• Nő pohárral (1916) (olaj, vászon, 66 x 53,5 cm) (JPM)
• Két álló női akt drapériával (1918 körül) (olaj, vászon, 100 x 75 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Koncert (1918) (olaj, vászon, 80 x 100 cm) (MNG)
• Be! c. plakát (1919)^[9] (A Vöröshadseregbe való belépésre mozgósító plakát).
• Kék csendélet (1924) (Olaj, újság-applikáció, kartonon, 59×54 cm) (magántulajdonban)
• Sárgatányéros csendélet (1928) (olaj, vászon, 29 x 34 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Lilakalapos önarckép (1929 körül) (olaj, vászon, 51 x 41 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Nagybányai utca (1930 körül) (olaj, vászon, 100 x 60 cm) (Herman Ottó Múzeum)
• Önarckép (1930) (olaj, vászon, 49 x 77 cm) (magántulajdonban)
• Nagybányai vázlat sétáló figurával (1932) (olaj, vászon, 75 x 48 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Gitáros csendélet (1932) (olaj, vászon, 100 x 35 cm) (Türr István Múzeum, Baja)
• Nagybányai részlet (1932) (olaj, vászon, 75 x 48 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Szentendrei görbe utca (1940-es évek) (olaj, vászon, 53 x 71 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Sárgakalapos önarckép (1965) (olaj, farostlemez, 77 x 51 cm) (JPM)
• Szentendrei idill (1969) (olaj, farost, 42 x 28 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)
• Hármas üvegablak I-II-III. (1972–73) (üveg, 87 x 27 cm ; 95 x 30 cm ; 89 x 28 cm) (Ferenczy Múzeum, Szentendre)

• Kmetty János: festő voltam és vagyok.^[10] Budapest : Corvina, 1976 (Művészet és elmélet sorozat). 82 o. 48 t. ISBN 9631310795

• Szinyei-díj (1943)
• Kossuth-díj (1949)
• Érdemes művész (1959)
• Kiváló művész (1965)

Tiszteletére Szentendrén múzeumot neveztek el róla, ez a Kmetty Múzeum, amelyben állandó kiállítás keretében Kmetty életműve kapott helyet.

• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. Kmetty l. 571. o.
• Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai, 1966. Kmetty l. 653–654. o.
• A modern festészet lexikona. (Nouveau dictionnaire de la peinture moderne). Ford. és átdolg. magyar kiad. Budapest : Corvina, 1974. Ill. Kmetty János l. 189. o.ISBN 9631390012
• Ury Ibolya: Kmetty János. Budapest : Képzőművészeti Alap, 1979. 61 o. 13 t. ISBN 9633361397

• Élete és alkotásai
• Pecze János: Kmetty János; Gönc és Környéke Gyermekeiért Alapítvány, Gönc, 2012
• Kopócsy Anna: Kmetty János; Kossuth–MNG, Bp., 2015 (A magyar festészet mesterei)
• Kmetty János. Az örök kereső. An unceasing search. A szentendrei Kmetty Múzeum állandó kiállítása. permanent exhibition of the Kmetty Museum, Szentendre; szerk. Bodonyi Emőke; Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre, 2018