Kárpáti bölény

Kárpáti bölény
	Természetvédelmi státusz
	Kihalt; Kihalás ideje: 1852;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Tulokformák (Bovinae);
Nemzetség:	Tulkok (Bovini);
Alnemzetség:	Bovina;
Nem:	Bölény (Bison);
Faj:	B. bonasus; (Linnaeus, 1758)
Alfaj:	B. b. hungarorum;
Tudományos név
	Bison bonanus hungarorum; (Kretzoi, 1946)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kárpáti bölény témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti bölény témájú kategóriát.

A kárpáti bölény (Bison bonanus hungarorum) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó európai bölény (Bison bonasus) egyik kihalt alfaja.

Meghatározása

A kárpáti bölény fogalom megalkotása Kretzoi Miklós (1907–2005) magyar geológus–paleontológus nevéhez fűződik. 1946-ban írta le Bison bonanus hungarorum külön alfajként a Kárpátokban élt bölényt, azonban vélekedését sokáig nem vették komolyan.^[1]

Előfordulása

A kárpáti bölény eredeti előfordulási területe, amint neve is utal rá, a Kárpát-medence és környéke, beleértve magát a Kárpátokat, Magyarországot, Erdélyt, Moldvát és Ukrajna délnyugati peremét. A hajdani Moldvai Fejedelemség címerében is egy bölényfej szerepel.

Kihalása és „visszatelepítése”

Kihalásával, a másik kihalt európai bölény alfajt, azaz a kaukázusi bölényt (Bison bonanus caucasicus) pontosan 75 évvel előzte meg, hiszen az utolsó példányát 1852-ben Máramarosban lőtték le; a kaukázusit 1927-ben.^[2]^[3]

Az egykori elterjedési területére, nemzetközi összefogással megpróbálják visszatelepíteni az európai bölényt, azonban kárpáti bölény hiányában, európai síksági bölényeket (Bison bonanus bonasus) hoztak. A program 2014-ben indult, a Rewilding Europe és a WWF szervezetek közreműködésével. 2017-re már 30 egyed élt szabadon.^[4]

Jegyzetek

↑ https://www.allatvilagmagazin.hu/allatvilag-archiv/allatvilag-2015-5.pdf
↑ După 200 de ani, zimbrul se întoarce în Carpaţi FOTOGALERII. archive.is , 2012. március 23. [2012. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
↑ Tokarska, M. (2011). „Genetic status of the European bison Bison bonasus after extinction in the wild and subsequent recovery”. Mammal Review 41 (2), 151–162. o. DOI:10.1111/j.1365-2907.2010.00178.x.
↑ Southern Carpathians. Rewilding Europe

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Carpathian wisent című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] ttps://www.allatvilagmagazin.hu/allatvilag-archiv/allatvilag-2015-5.pdf

[2] După 200 de ani, zimbrul se întoarce în Carpaţi FOTOGALERII. archive.is , 2012. március 23. [2012. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva].

[Tokarska2011-3] Tokarska, M. (2011). „Genetic status of the European bison Bison bonasus after extinction in the wild and subsequent recovery”. Mammal Review 41 (2), 151–162. o. DOI:10.1111/j.1365-2907.2010.00178.x.

[4] Southern Carpathians. Rewilding Europe

[1]

[2]

[3]

[4]