Margó Tivadar

Margó Tivadar
Pollák Zsigmond metszete (1885)
Született	1816. március 5. Pest
Elhunyt	1896. szeptember 5. (80 évesen) Pusztaszentlőrinc
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	orvos, zoológus, egyetemi tanár, akadémikus
Iskolái	Pesti Királyi Tudományegyetem (1834–1838)
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (bal oldali fasírboltok (B-582))[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Margó Tivadar témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Margó Tivadar (szerbül: Теодор Марго, ógörögül: Θεοδώρος Μάρκου), (Pest, 1816. március 5. – Pusztaszentlőrinc [ma Pestszentlőrinc, Budapest XVIII. kerülete], 1896. szeptember 5.) szerb származású orvos, honvédorvos, zoológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

A család a görögországi Kozani városából származik. A családnév Markovics, Marku, Margó alakban is előfordul. Margó Tivadar nagyapja még Ercsiben volt görög kereskedő. Apja Margó György (szerbül: Георгије Марго, görögül: Γεώργιος Μάρκου) (1780–1857) a pesti szerb ortodox egyházközség lelkésze volt, kiválóan beszélt görögül, németül, szerbül, románul és magyarul. Margó Tivadar egyik testvére, Margó Emilián miskolci görög ortodox lelkészként működött 1862 és 1881 között: e minőségében ő végezte a tokaji ortodox görög egyházközség anyakönyvezését is.

Tivadar a gimnáziumi tanulmányait Pesten, a piarista gimnáziumban végezte, majd 1834-től 1838-ig a pesti egyetemen természet-, társadalom- és orvostudományokat tanult. 1834-ban bölcsészdoktori, 1840-ben orvosi oklevelet szerzett. Tanulmányait Bécsben folytatta, ahol 1841-ben sebészdoktori és szülészmesteri képesítést szerzett. Ezután néhány évig különböző bécsi kórházakban segédorvosként orvosi gyakorlatot folytatott, majd hazatért, és a pesti egyetemen Schordann Zsigmondnak, az élettan és felsőbb bonctan professzorának tanszékén tanársegédként működött. Az 1848–49-es szabadságharcban honvédorvosként vett részt. 1845-1853 között a pesti szerb Tökölyanum házi orvosa volt. 1851-ben megszerzett képesítés után a pesti egyetemen a szövettan magántanára lett, egyúttal 1851 és 1859 között helyettes tanárként a sebészhallgatóknak előkészítő természettudományokból tartott előadásokat és 1857 és 1858 között az élettan és a felsőbb anatómia helyettes tanára is volt. 1858-ban ismét Bécsbe ment, ahol szövettani kutatásokat folytatott. A bécsi kormány bécsi, majd gráci egyetemi tanári állást ajánlott fel neki, ő azonban hazatért és 1860-ban a kolozsvári orvossebészeti intézetben a gyakorlati orvostudományok nyilvános rendes tanára lett. 1862 nyarán a pesti egyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan rendkívüli tanárává nevezték ki. Ettől kezdve haláláig a fővárosban élt. 1874-től 1881-ig az egyetem orvostudományi karán a fejlődéstan, 1881-től haláláig az anatómia nyilvános rendes tanára volt. Eközben tanított a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiumában (a mai ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola) is. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett részt vállalt az egyetem vezetésében is, 1865–66 tanévre a bölcsészettudományi kar egy másik évben az orvostudományi kar dékánjának választották, 1880–81-ben az egyetem rektora volt.^[2]

A magyarországi tudományos biológia egyik megalapozója. Tanári működése mellett a zoológia terén különböző vizsgálatok és tanulmányok tételével is foglalkozott s ezek eredményeit számos dolgozatban tette közzé.

• A Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1860; rendes: 1870; tiszteleti: 1891);
• a British Association for Advencement of Sciences külső tagja;
• a bécsi zoológiai-botanikai társaság rendes tagja;
• a francia zoológiai társaság rendes tagja.

• Morbi lethales in clinico medico Pestiensi. Annis scholasticis 1838 et 1839. (orvosdoktori értekezés, Pest, 1840); Online
• Anatomisch-physiologische Untersuchungen an den Leichen von zwei Hingerichteten (Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn, 1851);
• Über die Muskelfaser der Mollusken (Pest, 1860);
• Élettani és kórtani tanulmányok az izomszövetről (Gyógyászat, 1861);
• A puhányok izomrostjáról (Pest, 1861);
• Neue Untersuchungern über die Entwickelung, Wachsthum, die Neubildung und den feineren Bau der Muskelfasern (Pest, 1861);
• Az állattan jelen állapotáról s annak fontosságáról és hasznáról (Gyógyászat, 1862)
• Az izomidegek végződéseiről (Pest, 1862);
• Über die Endigung der Nerven in den quergestreiften Muskeln (Pest, 1862);
• A tudományos állattan kézikönyve, I. (Pest, 1868);
• Darwin és az állatvilág (Pest, 1868);
• A magyar gyógyszerészkönyv (Pest, 1871);
• Összehasonlító bonctani készítmények a bécsi világkiállítás magyarországi tanügyi osztályában (Budapest, 1873);
• Emlékbeszéd Agassiz Lajos M. T. Akadémiai külső tag fölött, (Budapest, 1875);
• Állatrendszertani táblázatok (Budapest, 1876);
• Budapest és környéke állattani tekintetben (Budapest, 1879);
• Testimonials in favour of dr. Morrison Watson, candidate for the Chair of Anatomy in the Owen's College. Manchester (Edinburgh, 1874);
• Testimonials in favour of Prof. Dr. I. Bell Petigrew (Edinburgh, 1874);
• Az állatország rendszeres osztályozása (Budapest, 1883; németül: Budapest, 1883; angolul: London, 1884);
• Az állatország rendszeres osztályozása, különös tekintettel az újabb állattani rendszerekre (Budapest, 1884);
• Emlékbeszéd Charles Robert Darwin felett (Budapest, 1884);
• A zoológia és az orvosi tudományok (Budapest, 1892).

A Magyar Tudományos Akadémiában 1898. március 28-án Entz Géza tartott fölötte emlékbeszédet. Budapest XVIII. kerületében ma utca viseli nevét. A Margó Tivadar utca 170. szám alatt 2010. szeptember 19-én a Fővárosi Görög Önkormányzat, a XVIII. Kerületi Görög Kisebbségi Önkormányzat és Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata emléktáblát állított emlékére. Az emléktáblán lévő bronztondó Sztefanu Sztefanosz Magyarországon élő görög származású szobrászművész alkotása.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902.  
• [https://web.archive.org/web/*/http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=267810&date=2021-02-28 267810&date=2021-02-28 Margó Tivadar] a Magyar Nemzeti Névtér oldalon
• Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 490. o. ISBN 963-547-414-8  
• Kádár Zoltán: Margó Tivadar In: Magyarok a természettudomány és technika történetében, (főszerkesztő: Nagy Péter), Budapest, 1992, ISBN 9635931719, 339. oldal
• Szigethy Károly: Margó Tivadar (Vasárnapi Ujság, 1885, 49. szám)
• Margó Tivadar (Vasárnapi Ujság, 1879, 36. szám)
• Dr. Margó Tivadar, tanár. Az ország tükre 1865. 139-140. old. Online
• Margó. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Божидар Ковачек: Текелијанумске приче, Нови Сад, 1997.
• Божидар Ковачек: Срби у Пешти марта 1848, Будимпешта, 2000
• Sasvári László-Diószegi György: A pest-budai görögök, Budapest, 2010. (Új Mandátum Könyvkiadó)
• Κράνης Δημήτριος Α.: Η ΠΝΕΥΜΑΤΙΚΗ ΔΡΑΣΗ ΤΩΝ ΕΛΛΗΝΩΝ ΤΗΣ ΟΥΓΓΑΡΙΑΣ ΚΑΙ ΕΙΔΙΚΟΤΕΡΑ ΤΩΝ ΜΑΚΕΔΟΝΩΝ ΚΑΤΑ ΤΗΝ ΠΕΡΙΟΔΟ 1600-1880 (2η έκδοση, 1991)
• A budapesti görög nagykövetség honlapján található írás: https://web.archive.org/web/20091025182815/http://www.mfa.gr/www.mfa.gr/AuthoritiesAbroad/Europe/Hungary/EmbassyBudapest/el-GR/Local+Greeks/General/