Minószi kitörés

	Minószi kitörés; (Théra)
	Műholdfelvétel a Szantorini szigetcsoportról, Görögország.
A hegy neve:	Théra
A kitörés éve:	i. e. 1642 és 1540 között
A kitörés típusa:	magmás robbanásos, ; plíniuszi
Helye:	Égei-tenger, Kükládok szigetcsoport
A kitörési index:	6 VEI
Időjárási hatás:	tartós lehűlés, savas eső, hosszabb tél
Történelmi hatás:	a minószi civilizáció megsemmisülése
Hely	Görögország
Magasság	3200 (utólagos becslés) m
Típus	kalderavulkán
Utolsó kitörés	i. e. 1500
	Elhelyezkedése
	Minószi kitörés; Pozíció Görögország térképén
	é. sz. 36° 24′ 36″, k. h. 25° 24′ 00″36.410000°N 25.400000°EKoordináták: é. sz. 36° 24′ 36″, k. h. 25° 24′ 00″36.410000°N 25.400000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Minószi kitörés; témájú médiaállományokat.

A minószi kitörés Thérán, másként a Théra-kitörés, a Szantorini-kitörés, vagy a késő bronzkori kitörés megsemmisítő erejű (plíniuszi) tűzhányó kitörése volt az akkor létező hegynek i. e. 1500 körül.^[1] A vulkánkitörési index szerinti 6-os vagy 7-es erősségű robbanásos kitörésben a hegy megsemmisült, mintegy 60 km³-nyi kőzetet lövellve szét.^[2] Az összeomlás után hátramaradt kalderát a tenger elárasztotta, a hegy maradéka a jelenlegi gyűrű alakú Szantorini szigetcsoport. Ez a vulkánkitörés az emberiség írott történelmének egyik legnagyobb hatású eseménye volt.^[3]^[4]^[5]

Théra szigetével együtt minden minószi emberi település, megművelt terület megsemmisült, beleértve Akrotirit(wd) is, melynek feltárt falfestményei magas műveltségre utalnak. Kutatások alapján feltételezik, hogy a robbanáskor támadt földrengés és óriási szökőár felelős legalább részben a minószi civilizáció megsemmisüléséért és eltűnéséért a közeli szigeteken és Krétán (Knósszosz) is, valamint az Égei-tenger partvidékén.

Az időjárásra és az emberiség történelmére hasonló hatásúnak vélik az eseményt, mint a Szamalasz tűzhányó kitörése 1257-ben, vagy a 946-os kitörést a Pektu-hegyen és az 1815-ös kitörést Tamborán (amelyet egy nyár nélküli év követett az északi féltekén).

Hiányoznak az ókori feljegyzések, amelyek egyértelműen igazolnák ezt a kitörést, de későbbi görög mítoszokat és mondákat ihletett,^[6] időjárási és termelési zavarokat okozott Egyiptomban, és egy kínai krónika, a Bambusz-évkönyvek is megemlíti a hatásait. Azóta régészeti feltárások, és Izrael partvidéke előtti tenger alatti régészeti kutatások igazolták a vulkán kitörést.

Kutatók szerint a bibliai Exodusban leírt tíz egyiptomi csapásból is ez okozhatott legalább hármat, így a háromnapos sötétséget is.^[7]

Egyesek a legendás Atlantisz helyét is az egykori Théra szigetében vélik megtalálni, és Platón által megírt elsüllyedését is ehhez a pusztító eseményhez kötik.

Kapcsolódó cikkek

Klímatörténet és az emberi történelem

Jegyzetek

↑ Hardy DA. "Therea and the Aegean World III", Volume III—Chronology (Proceedings of the Third International Congress, Hardy DA, editor) (1989). Hozzáférés ideje: 2008. március 16.
↑ The size of the Minoan eruption. VolcanoDiscovery. (Hozzáférés: 2013. november 2.)
↑ Oppenheimer, Clive (2003). „Climatic, environmental and human consequences of the largest known historic eruption: Tambora volcano (Indonesia) 1815”. Progress in Physical Geography 27 (2), 230–59. o. DOI:10.1191/0309133303pp379ra.
↑ McCoy, FW, & Dunn, SE (2002). „Modelling the Climatic Effects of the LBA Eruption of Thera: New Calculations of Tephra Volumes May Suggest a Significantly Larger Eruption than Previously Reported”. Chapman Conference on Volcanism and the Earth's Atmosphere, Thera, Greece: American Geographical Union. Hozzáférés: 2007. május 29. CS1 maint: Multiple names: authors list (link)
↑ Sigurdsson H, Carey, S, Alexandri M, Vougioukalakis G, Croff K, Roman C, Sakellariou D, Anagnostou C, Rousakis G, Ioakim C, Gogou A, Ballas D, Misaridis T, & Nomikou P (2006). „Marine Investigations of Greece's Santorini Volcanic Field”. Eos 87 (34), 337–48. o. DOI:10.1029/2006EO340001. CS1 maint: Multiple names: authors list (link)
↑ Greene, MT. Natural Knowledge in Preclassical Antiquity. Johns Hopkins University Press (2000). ISBN 978-0-8018-6371-4
↑ http://www.mult-kor.hu/20100330_klimavaltozas_es_vulkankitores_eredmenye_volt_a_tiz_csapas

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Minoan eruption című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[1] Hardy DA. "Therea and the Aegean World III", Volume III—Chronology (Proceedings of the Third International Congress, Hardy DA, editor) (1989). Hozzáférés ideje: 2008. március 16.

[2] The size of the Minoan eruption. VolcanoDiscovery. (Hozzáférés: 2013. november 2.)

[Oppenheimer2003-3] Oppenheimer, Clive (2003). „Climatic, environmental and human consequences of the largest known historic eruption: Tambora volcano (Indonesia) 1815”. Progress in Physical Geography 27 (2), 230–59. o. DOI:10.1191/0309133303pp379ra.

[McCoy2002-4] McCoy, FW, & Dunn, SE (2002). „Modelling the Climatic Effects of the LBA Eruption of Thera: New Calculations of Tephra Volumes May Suggest a Significantly Larger Eruption than Previously Reported”. Chapman Conference on Volcanism and the Earth's Atmosphere, Thera, Greece: American Geographical Union. Hozzáférés: 2007. május 29. CS1 maint: Multiple names: authors list (link)

[Sigurdsson-5] Sigurdsson H, Carey, S, Alexandri M, Vougioukalakis G, Croff K, Roman C, Sakellariou D, Anagnostou C, Rousakis G, Ioakim C, Gogou A, Ballas D, Misaridis T, & Nomikou P (2006). „Marine Investigations of Greece's Santorini Volcanic Field”. Eos 87 (34), 337–48. o. DOI:10.1029/2006EO340001. CS1 maint: Multiple names: authors list (link)

[Greene-6] Greene, MT. Natural Knowledge in Preclassical Antiquity. Johns Hopkins University Press (2000). ISBN 978-0-8018-6371-4

[7] ttp://www.mult-kor.hu/20100330_klimavaltozas_es_vulkankitores_eredmenye_volt_a_tiz_csapas

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Minószi kitörés

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek

Fordítás

További információk

Portal di Ensiklopedia Dunia