|
Murga
Murga (németül: Murgau) község a Dél-Dunántúli régióban, Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. 659 hektáros kiterjedésével a megye második legkisebb közigazgatási területű települése.[3] FekvéseA Dunántúli-dombságban, a Tolnai-Hegyháton fekszik. A megyeszékhely, Szekszárd körülbelül 20 kilométerre található. A szomszédos települések: Hőgyész, Kalaznó, Kéty, Tevel és Kisdorog. MegközelítéseKözigazgatási területén áthalad a Szekszárd-Siófok közti 65-ös főút és a határszélén ér véget a Bonyhádtól idáig húzódó 6535-ös út is, de a település központjába csak egy, a 65-ösből északkelet felé kiágazó 63 126-os számú mellékúton lehet eljutni. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz biztosítja. Vasútvonal nem érinti; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Szakály-Hőgyész vasútállomás kínálja,[4] a MÁV 40-es számú Budapest–Pécs-vasútvonalán, bő 12 kilométerre északnyugatra. TörténeteElső írásos említése 1446-ból származik, Morga néven. Ekkor a Morgai család birtoka volt. A középkori település a török hódoltság ideje alatt elpusztult és lakatlanná vált. A 18. században először rácok, majd 1745-ben Kalaznó környékéről hesseni eredetű evangélikus német telepesek érkeztek a faluba. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata 2001-ben a lakosok csaknem 100%-a magyarnak, ezen belül kb. 8,5%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[13] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 10,9% cigánynak, 31,3% németnek mondta magát (15,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). 2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 6,4% németnek, 2,1% cigánynak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). VallásA 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 62%-a római katolikus, kb. 23%-a evangélikus és kb. 5,5%-a református. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem kb. 9,5%.[13] 2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,8%, református 6,3%, evangélikus 9,4%, felekezeten kívüli 6,3% (20,3% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben vallása szerint 21,3% volt római katolikus, 10,6% református, 4,3% evangélikus, 19,1% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).[15] Római katolikus egyházA Pécsi egyházmegye (püspökség) Szekszárdi Esperesi Kerületében lévő teveli plébániához tartozik fíliaként. Római katolikus templomának titulusa: Magyarok Nagyasszonya. Református egyházA Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Tolnai Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, csak szórvány. Evangélikus egyház1745-ben a Kalaznó környékéről betelepült kb. 30 német család evangélikus felekezetű volt. A németek elűzése után itt maradt maroknyi evangélikusság a Déli Evangélikus Egyházkerület Tolna-Baranyai Egyházmegyéjében lévő Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány. Nevezetességei
Híres emberek
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
