Négerfalva (Negrilești)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Beszterce-Naszód
Község	Négerfalva
Rang	községközpont
Irányítószám	427068
Körzethívószám	0x63[1]
SIRUTA-kód	32991
Népesség
Népesség	1010 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3 (2011)[2]
Népsűrűség	16,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	330 m
Terület	60,66 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 16′, k. h. 24° 03′47.266666666667, 24.0547.266667°N 24.050000°EKoordináták: é. sz. 47° 16′, k. h. 24° 03′47.266666666667, 24.0547.266667°N 24.050000°E
Sablon Wikidata Segítség

Négerfalva (románul Negrilești) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.

Az Ilosvai-hegység alatt, egy szűk völgyben, Csicsógyörgyfalva és Csicsómező közt fekvő település.

Nevét egykori telepítőjéről, Radu Negru vajdáról kapta.

A falut 1405-ben említi először oklevél Negel falva néven. 1467-ben Negerfalva, 1553-ban Negerfalwa, 1750-ben Négerfalva néven írták.

Négerfalva a kezdetektől fogva a tőle nyugatra fekvő Csicsóvár tartozéka volt. Lakói földműveléssel foglalkozó románok voltak.

1405-ben került a falu a losonczi Bánffyak kezére.

1577-től pedig Szamosújvár tartozékai között tartották számon, majd 1593-ban Báthory Zsigmond Bocskai István váradi kapitánynak adományozta.

1602-ben, Basta idejében Toldy Istváné, majd Rákóczi Zsigmond Lónyay Péternek adta, kinek halála után több birtokosa is volt.

1679-ben Bánffy-birtoknak írták, és az övék volt 1809-ig.

1809-ben I. Ferenc király erősítette meg a birtokban gróf Bethlen Imrét és Sándort.A Bethlen család volt fő birtokosa még 1898-ban is.

A 20. század elején Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.

1910-ben 1901 lakosa volt, melyből 84 fő magyar, 26 német, 1791 román volt. A népességből 1023 fő görögkatolikus, 770 görögkeleti ortodox, 98 izraelita volt.

2002-ben kivált Csicsógyörgyfalva községből.

A 2002-es népszámláláskor 1295 lakosa közül 1290 fő (99,6%) román, 5 (0,4%) magyar nemzetiségű volt.

• Újév éjszakáján a férjhez nem ment lányok kapujába szalmából ember alakú bábut s a még meg nem nősült legények kapujába pedig szintén szalmabábut tettek a lányok.
• Húsvét és Pünkösd első napján a község apraja-nagyja összegyűlt a „czinteremben” és itt töltötte a napot. Az ifjúság két napon át táncolt.
• Szent György-napkor való öntözés, nagy torozás szokása.

• Görögkatolikus temploma 1821-ben épült.
• Görögkeleti ortodox templom.

1. ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
2. ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Beszterce-Naszód megye. adatbank.ro

• Kádár József: Szolnok-Dobokavármegye monographiája I–VII. Közrem. Tagányi Károly, Réthy László, Pokoly József. Deés [!Dés]: Szolnok-Dobokavármegye közönsége. 1900–1901.