Nyárfa
A nyárfa (Populus) a Malpighiales rendjének és a fűzfafélék (Salicaceae) családjának egyik nemzetsége mintegy 99 fajjal és hibriddel. A magyarországi „tiszta” és keverék nyárfafajok első monográfiáját Gombocz Endre állította össze 1908-ban, A Populus-nem monográfiája címen. A munka bővített kiadását húsz évvel később ugyanő adta közre. Származása, elterjedéseA nemzetségbe főképp a föld északi féltekéjén honos (holarktikus) fák tartoznak. Megjelenése, felépítése15–50 méteresre is megnő, törzsének átmérője elérheti a 2,5 métert. A fiatal fák kérge sima, színe a fehértől zöldesig vagy sötétszürkéig bármilyen lehet. Néhány faj kérge öregkorára mélyen barázdálódik. A levelek mérete még az egyes fákon is nagyon eltérő lehet: a kis levelek főként az oldalágakon, a nagyobbak az erősebb ágakon nőnek. Sok faj levelei ősszel sárgára vagy világos arany árnyalatúvá színeződnek. A levelek rombusz alakúak, a szélük karéjos vagy fogas, a nyelük hosszú. Virágai a sallangos murvalevelek hónaljában ülnek, laza barkavirágzatban. Életmódja, élőhelyeLombhullató. Gyorsan nő. A szikesedő homoktalajok és a folyóparti füzesek (Salicetea purpureae) jellemző fája. Virágait a szél porozza be. FelhasználásaFája nem túl jó minőségű puhafa, amiből használati eszközöket, dobozokat, gyufát, papírt készítenek. Egyes nyárfafajokat homokos-szikes területeken erdőtelepítésre használnak talaj-előkészítőnek. OsztályozásaA Populus nemzetséget hagyományosan hat szekcióra osztjuk a levelek és virágok jellemzői alapján.[1] Az alábbi osztályozás ezt a felosztást követi. Az újabb genetikai vizsgálatok e felosztás helyességét nagyban alátámasztották. Kimutatták egyúttal azt is, hogy a fajok kapcsolatai valamelyest még összetettebbek, az egyes csoportok hibridizálódása és introgressziója miatt a nemzetség evolúciója hálózatos. Egyes fajok (lásd alább) nukleáris (apai úton öröklődő) DNS-ének és kloroplasztisz (anyai úton öröklődő) DNS-ének különbözősége tisztán e fajok hibrid eredetére utal.[2] A nemzetségben a hibridizálódás jelenleg is gyakori; az egyes szekciókban sok hibrid faj ismert.
A Science magazin 2006 szeptemberi számában jelentették be, hogy a szőrös termésű nyár (Populus trichocarpa) az első olyan fa, amelynek a teljes DNS-szekvenciáját felderítették.[4] Kultiváció és használatA nyárfa a művészetbenA nagy francia impresszionista festő, Claude Monet híres festmény-sorozatot készített nyárfákról. Jegyzetek
Források |