|
Nyőgér
Nyőgér (németül: Nieger) község Vas vármegyében, a Sárvári járásban. FekvéseMegközelítéseA településen, annak főutcájaként a 8439-es út húzódik végig, nagyjából délnyugat-északkeleti irányban; ezen érhető el a déli szomszédságában fekvő települések, Kám és Bejcgyertyános, illetve észak felől Sárvár-Sótony felől is. Az ország távolabbi részei felől a 8-as vagy a 834-es főutak érintésével közelíthető meg. Vasútvonal nem érinti. TörténeteA 351 lakosú, soros beépítésű, szalagtelkes település nevét a nyögéreknek nevezett török eredetű népcsoportról eredeztetik. Első okleveles említése 1390-ből maradt fenn Newger alakban, de már jóval korábban települt lehetett. 1390-ben a Kanizsai család kapta Sárvár várának tartozékaként. A következő században egy ideig Ozorai Pipó is birtokolta, de korábbi tulajdonosaik csere útján visszaszerezték. Kanizsai Dorottyával kötött házassága révén Nádasdy Tamás tulajdonába került. 1677-ben négy telket a sárvári huszárok ellátására adtak át. Egy ideig Sárvár sorsát követve birtokosa lett az Inkey és a Szily család. A 20. század első felében Grünwald József volt a legnagyobb birtokos. Nyőgér a 16. században társközsége a közeli Sótonynak, amelyet bizonyít, hogy 1521-ben a két falunak közös bírója volt. Az ezt követő időkben több támadás is érte, mert többször írtak össze elhagyott illetve puszta telkeket. 1629-ben pusztaként tartották számon. Már korán kénytelenek voltak hódolni a törököknek, először Budára, majd Segesdre, később Kanizsára vitték adójukat. A Nádasdy család hatására itt is elterjedt a XVI. század második felében a reformáció. Evangélikus anyagyülekezet lett, Sótony és Bejc tartozott hozzá. A földesúr katolikus hitre térésekor elvette a protestánsoktól a templomot, ami az 1662. évi országgyűlés sérelmei közé is bekerült. KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,7%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4,3% (12,4% nem nyilatkozott).[11] 2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 67,2% volt római katolikus, 0,6% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,9% egyéb katolikus, 4,6% felekezeten kívüli (26,1% nem válaszolt).[12] Nevezetességei
Híres emberek
Jegyzetek
Külső hivatkozásokKapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
