Okorvölgy

Okorvölgy
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szentlőrinci
Jogállás	község
Polgármester	Majorosi Józsefné (független)[1]
Irányítószám	7681
Körzethívószám	73
Népesség
Teljes népesség	86 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	22,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	3,11 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 09′ 05″, k. h. 18° 03′ 34″46.151388888889, 18.05944444444446.151389°N 18.059444°EKoordináták: é. sz. 46° 09′ 05″, k. h. 18° 03′ 34″46.151388888889, 18.05944444444446.151389°N 18.059444°E
Okorvölgy Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Okorvölgy témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Okorvölgy (németül: Ackerweg) község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.

Husztót és Abaliget között fekszik, a Bükkösdi-víz völgyének egyik kiágazásában. A Mecsek legkisebb közigazgatási területű települései közé tartozik, mindössze három települési szomszédja van: északkelet felől Abaliget, dél felől Hetvehely, nyugat és észak felől pedig Szentkatalin.

Délkeleti határszéle mellett elhalad a 6601-es út, ezen érhető el a környező városok közül Sásd és Szentlőrinc irányából is. Lakott területén azonban csak a 66 105-ös számú mellékút húzódik végig, amely a községet északi irányban elhagyva még továbbfolytatódik Szentkatalin központjáig.

Okorvölgy és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt. Területén a bronzkori halomsíros kultúra népének nyomait tárták fel. 1542-ben Okorwelgh alakban írva említették az oklevelek. A török időkben elnéptelenedett és csak a 18. században települt újra főleg német és magyar lakosokkal.

Okorvölgy az 1900-as évek elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.

• 1990–1994: Petik Zoltán (független)^[3]
• 1994–1998: Petik Zoltán (független)^[4]
• 1998–2002: Petik Zoltán (független)^[5]
• 2002–2004: Niesz Zsolt (független)^[6]
• 2005–2006: Petik Zoltán (független)^[7]
• 2006–2010: Petik Zoltán (független)^[8]
• 2010–2014: Rezeli Csaba Ferenc (független)^[9]
• 2014–2019: Majorosi Józsefné (független)^[10]
• 2019–2024: Majorosi Józsefné (független)^[11]
• 2024– : Majorosi Józsefné (független)^[1]

A településen 2005. január 30-án időközi polgármester-választást tartottak,^[7] az előző polgármester lemondása miatt.^[12][13]

A település népességének változása:

Az 1910-ben végzett népszámlálás adatai szerint ekkor a településnek 192 római katolikus lakosa volt, melyből 15 magyar, 177 német volt. A 2001-es népszámláláskor 99 lakost számoltak össze a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 66,3%-a magyarnak, 15% cigánynak mondta magát (31,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,8%, református 2,5%, felekezeten kívüli 7,5% (36,3% nem nyilatkozott).^[14]

2022-ben a lakosság 77,6%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% cigánynak, 2,6% németnek, 6,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,8% volt római katolikus, 1,3% református, 1,3% egyéb katolikus, 46,1% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).^[15]

• Harangláb