Párdány

Párdány (Међа / Međa)
A katasztrofális állapotban lévő római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Közép-bánsági
Község	Bégaszentgyörgy
Rang	falu
Irányítószám	23234
Körzethívószám	+381 23
Népesség
Teljes népesség	838 fő (2002)[1] +/-
Népsűrűség	24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	81 m
Terület	48,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 32′ 05″, k. h. 20° 48′ 15″45.534722222222, 20.80416666666745.534722°N 20.804167°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 05″, k. h. 20° 48′ 15″45.534722222222, 20.80416666666745.534722°N 20.804167°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Párdány témájú médiaállományokat.

Párdány (szerbül Међа / Međa) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Bégaszentgyörgy községben.

Nagybecskerektől északkeletre, a szerb-román határtól mindössze 1 km-re, Szerbittabé és Módos közt fekszik.

Párdány Árpád-kori település, nevét már 1247-ben említette oklevél, és ekkor már monostora is volt.

A település a Csanád nemzetség ősi birtoka volt, és 1247-ben a Csanád nemzetségből származó Kelemenös bán fiának Pongrácnak volt a birtoka.

1337-ben a Csanád nemzetség Tömpösi ágából származó Fülöpé és a Makófalvi család birtoka volt.

A település a középkorban Keve vármegyéhez tartozott.

1401-ben a Pordány néven említett települést Csáki Miklós temesi főispán nyerte Zsigmond királytól.

A török hódoltság alatt sem pusztult el, neve a Mercy-féle térképen, a becskereki kerületben, a lakott helyek között volt feltüntetve.

1773-ban II. József császár harmadik délmagyarországi útja alkalmával Párdányban is járt.

1781-ben a birtokot gróf Buttler vásárolta meg.

1808. április 22-én kelt oklevélben országos- és hetivásárok tartására is szabadalmat nyert.

A 19. század elején a település két részből állt: Magyar-Párdányból és Rácz-Párdányból, és 1838-ban mindkettőnek gróf Buttler János volt a földesura, kinek halála után a birtok a kincstárra szállt.

1910-ben 3213 lakosából 243 magyar, 1874 német, 1052 szerb volt. Ebből 26 evangélikus, 1059 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt járásszékhely, Torontál vármegye Párdányi járásához tartozott.

Párdány körül említették a középkorban Tövisesdet is, mely a középkorban Keve vagy Temes vármegyéhez tartozott.

Tövisesd birtokosa az Aba nemzetség Aszalai és Szikszai ága volt. A birtokot 1320-ban Károly Róbert királynak adták cserébe, Abaúj és Zemplén vármegyei birtokokért.

1400-ban a Csáki család volt a birtokosa.

Ezen a környéken feküdt egykor Ikerhalom is, mely eredetileg a Bár–Kalán nemzetség birtoka volt.

1280-ban a birtokot az e nemzetséghez tartozó II. Marján a margitszigeti monostornak hagyományozott.

1410-1461-ben Ikerhalom Keve vármegyéhez tartozott.

1410-ben az Ikerhalmi család birtoka volt, 1455-ben pedig a Csáki család birtoka lett.

• 1889. november 20-án Reibel Mihály esperes plébános, magyar országgyűlési képviselő.
• 1946. november 29-én Vuk Drašković szerb politikus.

• 2004. júniusában a belgrádi Kurir napilap arról cikkezett, hogy Johnny Weissmuller olimpiai bajnok úszó és filmművész Párdányban született 1904-ben, habár Tarzan alakítója a hivatalos önéletrajza szerint a Temesvár közelében lévő Szabadfalun született.^[4]

• Római katolikus temploma - a 19. század elején épült
• Görögkeleti temploma - a 18. század közepén épült
• Bogdanovich kastély

• 
  A görögkeleti templom
• 
  Feszület a katolikus templom előtt
• 
  A katolikus temető
• 
  Párdány egy régi térképen

• Borovszky Samu: Torontál vármegye